Brázay Kálmán Általános Iskola és Gimnázium

7394 Magyaarhertelend, Kossuth u. 53/c

OM:201362

 

 

2023

Pedagógiai program megtekinthető:

 

https://kir2info.kir.hu/pub/Index/201362

 

Jóváhagyva: 2023.07.01

Hatálybalépés: 2023.09.01

Baranyai Tiborné intézményvezető

 

 

 

 

 

 

 

PEDAGÓGIAI PROGRAM

HATÁLYOS: 2021.09.01-től

 

 

https://kir2info.kir.hu/pub/Index/201362

 

 

 

Pedagógiai Program

Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium. Szakgimnázium Szakközépiskola és Szakiskola

Székhelye: Magyarhertelend

Kossuth L. u. 53/c  

 

Készítette:	Név	Dátum	Aláírás
pedagógus	Orsós Edit	2018. 08.31
pedagógus	Androsovitz Zoltánné	2018. 08.31
pedagógus	Papp Károlyné	2018. 08.31
Ellenőrizte (intézményvezető):	Baranyai Tiborné	2018. 08.31.

Jóváhagyva: 2009. augusztus 21.

Módosítva: 2011. február 04.

Módosítva és egységes szerkezetbe foglalva: 2013. április 05.

Módosítva: 2018. 08.31.

Hatályos: 2018. szeptember 01.

 

_________________________                    Ph.                 

                                               intézményvezető

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 „Szabad ember az, akinek lehetősége van rá, hogy értékeket valósítson meg, akinek lehetősége van arra, hogy jó és értelmes dologra használja az életét”

 

(Erdő Péter)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalom

Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium. Szakgimnázium Szakközépiskola és Szakiskola  1

1.      BEVEZETÉS. 6

1.1.       Az iskola célja, pedagógiai hitvallása. 6

A pedagógiai program törvényi háttere: 7

1.2        Az intézmény adatai 8

1.3. Iskolánk feladatvállalása a közoktatás rendszerében: 8

2.     NEVELÉSI PROGRAM: 9

2.1.    A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: 9

2.1.1.     Pedagógiai alapelveink. 9

2.1.2.        Célok, feladatok: 11

2.1.2.1. Gimnáziumunkban. 11

2.1.2.1.1      Szakközépiskola, Szakgimnázium (tárgyévi szakmaszerkezeti döntés figyelembevételével) 13

Iskola rendszerű szakgimnáziumban folyó szakképzés. 15

2.1. 2.2. Szakképzés. 16

Szakközépiskolában folyó szakképzésre vonatkozó szabályok. 17

2.1.2.3.  A sajátos nevelési igényű tanulók integrált szakmai képzésében. 18

2.       1.2.4. Általános iskola felnőtt tagozata: 19

2. 1.2. 6. Gimnáziumi felnőttoktatás (esti/levelező) 20

2.1.3.    Eszközök, eljárások: 27

2.2.  A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: 29

2.2.1.   A személyiségfejlesztés területei: 31

2.2.2.        A személyiségfejlesztés színterei: 32

2.2.3.        A személyiségfejlesztés módszerei: 33

2.3.       Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: 34

2.4.    Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása: 37

2.4.1. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 37

2.4.2.   Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: 38

2.5.      A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: 38

2.5.1.  A közösségfejlesztés célja: 38

2.5.2.        Feladataink: 39

2.5.3.        Formái: 40

2.5.3.1. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések. 40

2.5.4.       Sikerkritériumok: 42

2.5.5.        A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: 42

2.5.6.        Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő hatásai: 42

2.5.7.  A diákönkormányzati (DÖK) munka közösségfejlesztési feladatai: 43

2.5.8.        A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: 43

2.5.8.1. Feladatok: 44

2.5.8.2. Hagyományok ápolása: 44

2.6.      A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai: 45

2.6.1.       A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: 45

2.6.2. Az osztályfőnökök feladatai és hatásköre: 47

2.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: 48

2.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: 48

2.7.2.       A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: 50

2.7.3.       Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítésével összefüggő pedagógiai tevékenységek. 51

2.7.4.       Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása: 52

2.7.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: 54

2.7.5.1. Intézményi ösztöndíjak: 54

2.7.5.2. A megsegítés egyéb formái: 54

2.8        Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel   rendje: 55

2.8.1.       A döntési kompetenciához szükséges információáramlás biztosítása: 55

2.8.2.            A DÖK döntési hatásköreinek gyakorlása: 56

2.8.3.       Részvétel a döntési folyamatban: 56

2.9         Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel: 57

2.9.1.          Kapcsolattartás a szülőkkel: 57

2.9.2.        Kapcsolattartás az iskola partnereivel: 58

2.9.3.        Kapcsolattartás a tanulókkal: 59

2.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata: 60

2.10.1.  A vizsgaszabályzat célja: 60

2.10.2.      A vizsgaszabályzat hatálya: 60

2.10.3.        A vizsgákra vonatkozó általános szabályok: 61

2.10.4.         A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei: 64

2.10.5.  Az írásbeli vizsgák általános szabályai: 64

2.10.6. Az SNI tanulók, 65

2.10.7 Az írásbeli vizsga javítása: 66

2.10.8. A szóbeli vizsga általános szabályai: 67

2.10.9. Gyakorlati vizsgarész szabályai: 68

2.10.10. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelésének rendje: 69

2.10.11. A vizsgatárgyak követelményrendszere: 69

2.10.11.1.    A vizsgatárgyak részei: 69

2.11. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai: 70

2.11.1.         Gimnáziumi, szakgimnáziumi képzés: 70

2.11.2.          Szakiskolai képzés: 70

2.11.3.         SNI és BTM-es tanulók esetében alkalmazott szabályok: 71

2.11.4.         A tanulók átvételének szabályai: 71

2.12.         Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai programja: 71

2. 13.            A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát   segítő eszköz- és felszerelések jegyzéke. 73

3. Helyi tanterv: 73

3.1.  Tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmény  73

3.2.     Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele kötelezettségét. 74

3. 3.    Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 74

3.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és  formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében betöltött szerepe súlya. 76

3.4.1. Az értékelés rendje. 77

3.4.1.1. A magatartás és a szorgalom értékelése. 77

3.4.1.1.1. A magatartás elbírálásának szempontjai 78

3.4.1.1.2.  A szorgalom elbírálásának szempontjai 79

3.5. A szaktárgyi teljesítmények bírálata. 80

3. 6.    Az érdemjegyek általános követelményrendszere szóbeli beszámoltatáskor 80

3. 7. Értékelési eljárások. 81

A dicséret és a jutalmazás alapjai: 81

A dicséret és a jutalmazás formái és fokozatai: 81

Igazgatói dicséret 82

3. 8. Moduláris, komplex oktatás értékelése és minősítése. 83

3.9. A középszintű érettségi vizsga témakörei ( 1. számú melléklet) 84

3. 10. Az érdemjegyek általános követelményrendszere szóbeli beszámoltatáskor 84

3. 11.  Az érdemjegyek általános követelményrendszere gyakorlati oktatásnál 84

4 .  Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli-szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai 84

4.1. Az otthoni felkészüléshez adott feladatok mennyiségi korlátai 85

4. 2.  A házi feladat ellenőrzése, értékelése. 85

5.        Szakmai Program (6. számú melléklet) 85

6.        Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. 85

7.       Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás. 86

8.  Fogyasztóvédelmi nevelés. 87

9.  A kulturált közlekedésre nevelés. 88

10.   Erőszakmentes konfliktuskezelés. 88

11.    Vizsgakövetelmények. 88

11. 1.  A középszintű érettségi vizsga követelményei ( 1.sz. melléklet) 88

11. 2.  Szakmai vizsgák témakörei (Ld.: szakmai program SZVK, 1. sz. melléklet) 88

12. A nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó, ill. nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti-etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag. 88

13.  Szakiskola szakmai programja a központi program szerint 1. számú mellékletként 89

14.    Egészségnevelési program.. 89

15.    Környezeti nevelés programja. 90

16. Kommunikáció. 92

Záró Dokumentumok. 92

17.    A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések. 92

17. 1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 92

17. 2.  A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata. 93

17.3  A pedagógiai program módosításának rendje: 93

17.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala. 94

Mellékletek: 95

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. BEVEZETÉS

 

1.1.                  Az iskola célja, pedagógiai hitvallása

 

Iskolánkat a De La Salle Szent János Egyház (jogutód törvényi változás miatt: De La Salle Szent János Egyesület) hozta létre azzal, hogy alapelveinek megfelelő nevelési, oktatási lehetőségeket biztosítson.

De La Salle Szent János életéhez, vallási meggyőződéséhez, hivatástudatához, önfeláldozó munkájához híven, olyan fiatalokat várunk szeretettel iskolánkba, akikben él az akarat a becsületes, a keresztény emberhez méltó élet iránt, de eddig nem sikerült a vágyaik és a lehetőségeik közötti harmóniát megtalálni. Hiszünk abban, hogy az egyéni, személyre szabott neveléssel, a következetes egyéni fejlesztéssel, a befogadó-elfogadó közösség és hit erejével hozzájárulhatunk a sikeres életút megalapozásához. Hiszünk abban, hogy – megfelelő szakmai felkészültséggel, türelemmel - minden fiatalhoz megtalálható az út, amely személyiségének pozitív vonásait felerősíti, önbecsülését megerősíti, saját és környezete boldogulását segíti.

Számunkra egyaránt fontosak a tehetséges és az egyéni, vagy környezeti nehézséggel küzdő tanulók. Az előzőkből következően természetesnek tartjuk az integrált oktatás előnyben részesítését. Az integrált nevelést-oktatást a szociális, a szociokulturális hátránnyal küzdők és a sajátos nevelési igényű fiatalokat érintően egyaránt fontosnak gondoljuk, úgy a társadalmi beilleszkedés, mind az egyéni fejlődés, egyéni életút szempontjából. Meggyőződésünk, hogy az integrált nevelés kialakítja, erősíti a toleranciát, az empátiát, az együttműködési készséget, önmaguk és társaik elfogadását.

Iskolánk - a fenntartó szándékának megfelelően -, sajátos pedagógiai eszközeivel, kapcsolatrendszerével az esélyegyenlőtlenség csökkentésére törekszik. Egyesületünk az iskola legfőbb céljának tekinti a növendékek nevelését személyiségük tudatos fejlesztésén keresztül. Az előbbiek megtartásával lehetségesnek tartjuk a hatékony oktatást.  Ennek érdekében építjük fel pedagógiai programunkat, határozzuk meg nevelésünk, oktatásunk módszereit, alakítjuk ki az intézmény szervezeti és nevelési rendszerét.

Az alapító célja, olyan iskola létrehozása, amely az Egyesületünk szellemi közössége által megfogalmazott elvek szerint működik, egymás kultúrájára, hagyományaira, hitére figyelemmel elfogadja a sokszínű emberi világot. Kiemelt feladatának – névadójához híven – a széles értelemben vett tanítást tekinti, amelynek során minden megkülönböztetés nélkül fogadja, és következetes szeretettel neveli növendékeit.

A pedagógiai program törvényi háttere:

• 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről,
• 229/2012.(VIII.28.) Korm.rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
• 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről,
• 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól,
• 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól,
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,
• 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról,
• 110/2012. Kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,
• 150/2012.(VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről,
• 106/2012.(VI.1.) Kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997.(VI.13.) Kormányrendelet módosításáról,
• 40/2002(V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
• 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásának rendjéről.
• 504/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

 

 

1.2          Az intézmény adatai

 Az intézmény neve: Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

            Az intézmény rövidített neve: Brázay Gimnázium és Szakképző

            Az intézménytípus megnevezése: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

            Az intézmény fenntartója: De La Salle Szent János Egyesület

Az intézmény jogállása: önálló jogi személy

Gazdálkodása: költségvetése szerinti önálló gazdálkodási jogkör.

              Az intézmény székhelye: 7394 Magyarhertelend, Kossuth L. u. 53/C.

              Az intézmény telephelyei:    1./ 7673 Kővágószőlős, Rákóczi u.2/a

        Iskolánkban elsősorban Baranya megyéből várunk tanulókat, de a szabad férőhely terhére más megyékből is felveszünk.

1.3. Iskolánk feladatvállalása a közoktatás rendszerében:

         Székhelyünkön és telephelyünkön egyaránt arra törekszünk, hogy a helyi szükségletekhez maximálisan alkalmazkodjunk. Valós igények kielégítése a célunk, amelyet az adott települések önkormányzataival, civil szervezeteivel az előkészítés és a megvalósítás szakaszában folyamatosan egyeztetetünk. A felnőtt tagozat működtetésével szeretnénk hozzájárulni iskolakörnyezetünkben a sikeres munkavállaláshoz, a környezet és munkakultúra színvonalának emeléséhez, a hitéleti tevékenység elmélyítéséhez.

Az általános iskolai képzésben vállalt feladattal elsősorban annak a települési, és országos igénynek kívánunk eleget tenni, amely a községekben, az országban, a határon túlról érkező, a Magyarországon élő, általános iskolai végzettséggel nem rendelkező lakosság intézményünkben történő képzésével a jobb álláskereső lehetőséget támogatja. Eredményes képzéssel megnyílik előttük is az út a szakma elsajátítása felé. 

Szakképzésünkben a hiányszakmák oktatására fektetjük a hangsúlyt, így a munkaerő-piacon való elhelyezkedést hatékonyabban tudjuk segíteni. Fontos szerepet szánunk annak is, hogy: az intézményi környezetben keresünk gyakorlóhelyeket a Baranya Megyei Iparkamara ajánlása alapján, és az itt található gyakorlóhelyekkel, vállalkozásokkal együttműködve növekszik annak a lehetősége, hogy a lakóhelyhez közel kapjon munkalehetőséget tanulóink egy része.

Intézményünk vállalja azoknak a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, akik a megyei szakértői bizottság SZRB szakvéleménye szerint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek és ez számukra tanulási nehézséget okoz. Az értelmi fogyatékkal élő tanulók közül mindazoknak a nevelését, akik tanulásban akadályozottak.

A gimnáziumi képzés keretében tanulóink részére olyan hatékony oktatást kívánunk biztosítani, amely a 9-12. évfolyam sikeres elvégzését követően, lehetőséget teremt az érettségi vizsgára történő jelentkezéshez, majd eredményes vizsga letételéhez. Intézményünk tanulói részre nappali, esti és levelező tagozaton is lehetőségük van a gimnázium elvégzésére.

          Mivel intézményünk székhellyel, és telephellyel működik, törekszünk arra, hogy a település mindennapjaiba iskolánk szervesen beépüljön, a faluközösség részévé váljon. Különös figyelemmel leszünk arra, hogy a nemzetiségekkel, az etnikai kisebbséggel érdemi együttműködést építsünk ki.

 

2.     NEVELÉSI PROGRAM:

2.1.    A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai:  

 

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz.

 

 2.1.1.     Pedagógiai alapelveinkmeghatározója az értékrend, amelyet tanítványainknak a pedagógia eszközeivel közvetítünk. Ezek: a demokratizmus, a humanizmus, a haza szeretete, a hitélet értékei, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság tisztelete, a jogok és kötelességek harmóniája, az alapvető közösségek (család, nemzet, az EU, az emberiség) együttműködésének készsége, a népek, a nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok, és a nemek egyenlősége, a szolidaritás, a tolerancia értéke. Egyértelmű pedagógiai alapelvünk az, hogy a szociális készség és képesség, a szociális tanítható, a személyiségbe építhető, ha megfelelő tapasztalatokat biztosítunk az iskolai élet, a gyakorlati képzés során.

 

• Egységes hatások alapelve: iskolánk humánerőforrása tárgyi feltételeivel egységes nevelési rendszert alkot. Arra törekszünk, hogy a fenntartó által meghatározott szellemiség, a pedagógiában elfogadott értékrend valamennyi nevelőnknél érvényesüljön és egységesen hasson tanítványainkra.
• Esélyegyenlőség elve: tanulóinknak egyenlő esélyeket biztosítunk személyiségük fejlesztésében, az egyéni életpályájuk építésében, oly módon, hogy adottságaikhoz mérten differenciált, egyénre szabott feladatokkal segítjük a követelmények teljesítését. Törekszünk arra, hogy az egyes nevelő hatások erősítsék egymást. Minden gyermek pozitív tulajdonságát emeljük ki.
• Értékközvetítés elve: a fent megjelölt értékek közvetítése valamennyi pedagógus, iskolai dolgozó feladata. Az értékek fokozatos és folyamatos vállalását, az azzal való azonosulást várjuk el tanulóinktól.
• Tanulóközpontúság elve: az intézmény munkája, az iskolai élet szervezése arra irányul, hogy tanulóink képességének minél teljesebb kibontakozása valósuljon meg. Megfelelő önismeret alapján tegyenek szert az önfejlesztés képességére, érzelmi, akarati tevékenységük fejlődése segítse céljaik megvalósulását.
• Aktív partnerkapcsolatok elve: iskolánk akkor lehet eredményes, ha környezetünkkel, jelenlegi partnereinkkel folyamatosan együttműködünk, ha keressük az együttműködés lehetőségeit újabb és újabb támogató közösségekkel. A nevelő-oktató munkában kiemelt figyelmet fordítunk a szakmai gyakorlóhelyekkel, a szülőkkel, a segítő szervezetekkel (civil és állami) való kapcsolatra.     
• Motiváció elve: Felkeltjük tanulóinkban a megismerési, felfedezési vágyat, hogy örömmel, kedvvel jussanak el az általuk kitűzött, elhatározott célig, az ismeretekig. Pedagógusaink olyan új tanulási lehetőségeket ajánlanak, változatos szervezési megoldásokat alkalmaznak, amelyek fokozzák az intézményünkben tanuló gyerekek/felnőtt aktivitását, olyan módszerek birtokában vannak, amelyekkel pozitív attitűdöt alakítanak ki, pozitív érzelmeket keltenek bennük, önbizalmuk erősödik. Így kreatív, alkotó, sikeres tagjaivá válhatnak egy – egy osztály közösségének, az iskolai közösségnek.

2.1.2.                  Célok, feladatok:

Kitüntetett értéknek tekintjük a tudást, a tudás megszerzésére való törekvést, és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az egyén és a közösség boldogulását egyaránt elősegítse. Ennek érdekében a tanítási órákon, a tanítási órákon kívüli foglalkozásokon is építjük azt a motivációs bázist, amely a követelményekkel való azonosulást folyamatosan segíti. A tanítási órákon kívüli foglalkozások tervezetét tanév elején egyeztetjük a DÖK képviselőivel, megfelelő számú jelentkező esetén azokat beépítjük éves munkatervünkbe. A tanítási órákon kívüli foglalkozások térítésmentesek, és térítéskötelesek lehetnek a szerint, hogy milyen foglalkozásra tartanak igény tanulóink.

Az egyes iskolatípusok működését meghatározó, az alábbiakban részletezett pedagógiai elvek, célok, feladatok és eljárások az iskolai gyakorlatban nem képeznek elkülönült egységeket. Némely cél, alapelv a specialitások miatt többnyire egy adott iskolatípusra jellemző, míg mások a leírás helyétől függetlenül részei az iskola életének, a pedagógusok, diákok és szülők mindennapi együttműködésének.

2.1.2.1. Gimnáziumunkban az önálló, felelős döntésekre képes, megújuló alkotómunkára, társadalmi értékteremtésre kész, humánus értékeket képviselő és közvetítő, a felsőfokú tanulmányokra képes nemzeti és európai szellemiségű állampolgárok nevelése-képzése a fő feladatunk. Ugyanakkor a képességeik maximumára eljuttatni mindazokat, akik nem értelmiségi pályára készülnek, hanem kvalifikált szakma elsajátításával alapozhatják meg boldogulásukat. Számukra az emelt szintű szakképzéshez nyit utat az iskolánk.

Felkészíti a tanulóit az érettségi vizsgára. A 11-12. évfolyam diákjai - választásuk szerint –, felkészülhetnek a felsőoktatási intézmények felvételi követelményeinek teljesítésére (főiskola, egyetem).

Gimnáziumi évfolyamon tanuló tanulóink részére lehetőség van előrehozott érettségi vizsga letételére valamely választott idegen nyelvből és informatika tantárgyból. Ha a tantárgyi feltételek szükségessé teszik, abban az esetben osztályozó vizsga letételére kötelezetett a tanuló, amennyiben előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni. Az osztályozó vizsga nappali tagozaton az intézmény szervezésében történik, nem bejelentés köteles a Baranya Megyei Kormányhivatal felé. Esti, levelező tagozaton (felnőttoktatás) az osztályozó vizsga letételére lehetőség van felnőtt képzésben résztvevő tanulóink számára, amennyiben engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. „Ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésével összefüggő osztályozó vizsgát kíván tenni, az intézmény vezetője a vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal a vizsgázói létszám, az évfolyamok feltüntetése, valamint a vizsgabeosztás megküldése mellett a megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjétől vizsgabiztos kirendelését kéri.” 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 143§. (11)bek.

Személyközpontúság: a középiskola a személyiséget, mint egészet kezeli, ebben a feltételteremtést, a vezetést, a döntési lehetőségek felkínálását tekinti prioritásnak. Mindezt úgy, hogy kamaszkorú tanítványinak diákévei reális erőfeszítésekkel, az ismeretszerzésre motiváltan, a sikerek és a kudarcok feldolgozásának képességét megerősítve, derűsen, az életkornak megfelelő hangulatban teljenek.

Kiemelt feladatunknak tekintjük a hatékony és önálló ismeretszerzés (tanulási motivációk folyamatos fejlesztése és fenntartása), a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését, amely felöleli a tevékenység, a magatartás minden olyan formáját, amely révén tanítványaink hatékony és építő módon vehetnek részt szűkebb és tágabb környezetük közügyeiben, a közös értékek, érdekek érvényre juttatásában.

Az érettségi után a szakképzést választó tanítványainkra vonatkozóan feladatunknak tartjuk tanítványaink minőségi felkészítését arra, hogy ismereteiket széles körben – munkavállalói, vállalkozói minőségben – legyenek képesek alkalmazni. Pálya-/szakmaválasztásukban segítséget nyújtunk és külső segítség igénybevételét is biztosítjuk (Munkaügyi Központ, pályaválasztási tanácsadás).

2.1.2.1.1        Szakközépiskola, Szakgimnázium (tárgyévi szakmaszerkezeti döntés figyelembevételével)

 

A szakképzési törvény 2018. január 1-én hatályba lépett módosításai változást hoztak a szakgimnáziumi képzés tananyagtartalmának felépítésében. A változás támogatja a rugalmas, az adott ágazathoz igazodó tanulási utak kialakítását a szakgimnáziumokban. Ennek keretében a tanulók dönthetnek arról, hogy a tanult főszakképesítéshez kapcsolódó mellék-szakképesítést kívánják-e tanulni képzésük 11-12. évfolyamán. Fontos célkitűzés, hogy a szakgimnáziumi tanulók – vállalatok által elvárt – szakmai kompetenciái fejlődjenek, az ágazati szakmai érettségi vizsgán jól teljesítsenek, megfelelő tudással rendelkezzenek különösen a szakirányú felsőoktatásba való belépéshez, és e mellett sikeres technikusokká váljanak a szakmai képzésük végén. Az új tanulási utak kialakítása keretében a szakképző iskolák feladata annak meghatározása, hogy melyek azok az ágazati szakmai készségeket erősítő tartalmak, amelyek hozzájárulnak a szakgimnáziumi tanulók munkaerő-piaci keresettségének növeléséhez. A szakgimnáziumnak az új jogszabályi keretek között – a szakmai képzés során a főszakképesítés kötelező tanulmányai mellett – legalább két alternatív tanulási lehetőséget kell felajánlania tanulói számára a szakmai tudás erősítése, szélesítése céljából. Egyrészt biztosítania kell a tanuló számára a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés választásának lehetőségét, másrészt, ha a tanuló a mellék-szakképesítést nem választja, egyéb, az iskola által ajánlott, a tanuló szakmai kompetenciáit, tudását erősítő szakmai tartalmak tanulására kell lehetőséget adnia.

A szakközépiskola feladata az alapműveltség közvetítése mellett diákjainak alkalmassá tétele a szakirányú munkavállalásra, felkészítés az érettségi vizsgára, illetve a felsőoktatásban való  - főként szakirányú - továbbtanulásra.

A szakközépiskola általában négy, öt vagy hat évfolyammal működik, felkészít az érettségi vizsgára, szakmai alapozást biztosít, majd a szakképző évfolyamon felkészít a szakmai vizsgára és a vizsga letétele után szakképesítést ad.

A szakközépiskolai képzés keretén belül ügyviteli (XXV.), szociális (III), képző és iparművészet (V.), gépészet (IX.), villamosipar és elektronika (XI) valamint vendéglátóipari (XXVII.) szakközépiskolai végzettséget lehet szerezni. (tárgyévi szakmaszerkezeti döntés figyelembevételével.)

Szakközépiskolába meghatározott tanulmányi eredménnyel, vagy külön felvételi eljárás keretében lehet felvételt nyerni.

Szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül.

(1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik.

(2) A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

(3) A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

(4) A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg.

(5) Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg.

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről:                  

Iskola rendszerű szakgimnáziumban folyó szakképzés

21. § ^*  Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál.

22. § ^*  (1) A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz.

(2) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére az e bekezdésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

(3) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat nevelés-oktatás a szakgimnáziumban, ha a szakgimnázium olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.

22/A. § ^*  (1) A tanuló a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban választ a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül. (2) A szakgimnáziumi tanuló a szakgimnázium pedagógiai programjában meghatározottak szerint - legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott február-márciusi vizsgaidőszakra - jelentkezhet a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett.

 

2.1. 2.2. Szakképzés

         Alapvető célunk az európai szakképzési modellhez integrálható, alakítható szakmacsoportos, minőségfejlesztésre, továbbépítésre alkalmas szakképzés megalapozása kiművelése. Szakiskolai képzésünkben feladatunknak tartjuk a további tanulmányokra is képes, a szakmacsoport más szakágának, vagy más szakmacsoport szakmájának elsajátítására is alkalmas, a társadalom számára elfogadott, az uniós országokban is mobilizálható, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítést szerzett szakemberek nevelését-képzését.Feladatunknak tekintjük lemorzsolódás konkrét iskolai helyzetének rendszeres elemzését, objektív-szubjektív okainak megismerését, majd nevelő-oktató-képző munkánk erejével a trend megváltoztatását, megelőzését. 

          Fontosnak tartjuk a rugalmasságra, nyitottságra nevelést, amely többszöri pályamódosításra is alkalmassá teszi növendékeinket. Ennek során törekszünk arra, hogy a reális énkép kialakítására, az önismeretre, ezzel összefüggésben az önfejlesztésre legyenek képesek tanítványaink. Igényükké váljon az esztétikus tanulási és munkakörnyezet megteremtése, megtartása, az esztétikum megjelenítése a szakmai produktumban. Továbbá törekszünk arra, hogy pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség, a környezet megóvása iránt, értsék meg az egész életen át tartó tanulás jelentőségét.

Az alapozó évfolyamokon (kifutó évfolyamok) órarendi keretben, a szakképző évfolyamokon délutáni foglalkozások keretében biztosítjuk tanulóink részére az idegen nyelvi képzést.

 

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről:

Szakközépiskolában folyó szakképzésre vonatkozó szabályok

23. § ^*  (1) ^*  Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakközépiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakközépiskolai kilencedik-tizenegyedik évfolyamra vonatkozó közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a gimnázium vagy a szakgimnázium tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette.

(2) Az (1) bekezdés szerint szervezett szakközépiskolai képzésben a szakképzési évfolyamok száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén az OKJ-ban az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb.

(3) Azon tanuló részére, aki szakirányú szakmai érettségi végzettséget szerzett, a szakközépiskolai képzés - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint - a (2) bekezdésben meghatározott időnél rövidebb idő alatt is megszervezhető.

(4) Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.

24. § ^*  (1) A szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésben csak iskolai rendszerű képzésben államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló folytathatja tanulmányait.

(2) Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú iskolai rendszerű képzésben szerzett szakképesítéssel, az e szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.

2.1.2.3.  A sajátos nevelési igényű tanulók integrált szakmai képzésébenfokozott figyelmet fordítunk arra, hogy egyéni képességeik közül a legfejlettebbre építve, a szülőkkel együttműködve segítsük a szakmaválasztást. Az ismeretek elsajátításában a pedagógiai fejlesztést és a tantárgyi korrekciót a képzés egész időtartama alatt biztosítjuk. A szakmai ismeretek elsajátítása során kiemelt feladatként tekintünk a begyakoroltatásra.

 Valamennyi tevékenység során:

-            a Megyei Szakértői Bizottság szakvéleményében megfogalmazott szakmai, módszertani javaslatok betartása.

-            Megfelelő szakember alkalmazásával a folyamatos fejlesztés biztosítása. Az SNI tanulóra vonatkozó tantervi ajánlások megtartása.

-            Differenciált fejlesztés, a haladási ütemnek a követése.

 A problémának megfelelő differenciálás eszközeinek, eljárásainak alkalmazása:

-          a pedagógiai segítésmódjában,

-          idejében,

-          az alkalmazott módszerekben,

-          az ismeretek közvetítési módjában, 

-          a tananyag tartalmában,

-          az órák szervezésében,

-          a tanítás-tanulás ütemében,

-          a követelményszintben,

-          a számonkérés módjában,

-           az értékelésben és az értékelés típusában.

Célok: képességfejlesztés, helyes/adekvát tanulási módok és szokások kialakítása, gyakorlása, sikerélményhez jutás biztosítása, következetes értékelés, egyénilehetőségek fejlesztése, együttműködési készség fejlesztése, önellenőrzésre szoktatás, reális önértékelés fejlesztése.

A fenti feladatoknak megfelelően valósítjuk meg a tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését.

-    Problémamegoldó stratégiák fejlesztése, önfegyelem, önuralom, döntési képesség és készség fejlesztése, konfliktuskezelési technikák.

-    A szülőhely, lakóhely, az iskolakörnyezet, a haza múltjának és jelenének megismerése (helyi, intézményi, nemzeti, nemzetiségi hagyományok, kultúra ismerete, tisztelete, ápolása), a hazaszeretet érzésének elmélyítése,

-    Az önművelés formáinak ismerete, szokásrendszerré fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra törekvés kialakítása,

-    A természeti és épített, valamint a társadalmi környezet, a világ megismerése iránt az érdeklődés felkeltése, erre alkalmak kínálása.

 

 

2.    1.2.4. Általános iskola felnőtt tagozata:

               Az általános iskolai képzésben vállalt feladattal elsősorban annak a települési, és országos igénynek kívánunk eleget tenni, amely a községekben, az országban, a határon túlról érkező, a Magyarországon élő, általános iskolai végzettséggel nem rendelkező lakosság intézményünkben történő képzésével a jobb álláskereső lehetőséget támogatja. Eredményes képzéssel megnyílik előttük is az út a szakma elsajátítása felé.

A tananyag beosztásának tervezésekor figyelembe kell venni, fel kell mérni az előzetes ismereteket. A képzés előtt a szintfelmérést tartunk, az eredményt az érintettekkel közösen értékeljük. A képzés sajátos követelményeit a jelentkezőkkel közösen értelmezzük. A tantárgyi követelményeket minden résztvevő számára elérhetővé tesszük. Konzultációs lehetőséget tantárgyanként biztosítunk, korrepetálásra a tanítási órák után lehetőséget adunk.

A tanulók képzését úgy bonyolítjuk le, hogy az 5-6. évfolyamot, valamint a 7-8. évfolyamot 1-1 év alatt végzik el tanulóink. Az egy tanév alatt elvégzett két tanév tantárgyi követelményéből, amennyiben az 5-6, illetve a 7-8. évfolyamot egy év alatt végzi el a tanuló, félévkor és tanév végén osztályozó vizsga keretében köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga tényét az intézmény bejelenti a Baranya Megyei Kormányhivatalnak, és kéri vizsgabiztos kijelölését az osztályozóvizsga törvényes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi idő megrövidítésével abban az esetben élhet a tanuló, ha félévkor és tanév végén osztályozó vizsgát tesz az adott évfolyam összes tantárgyából. Ha félévkor sikeres az osztályozó vizsga, akkor magasabb évfolyamba lép, ha nem, akkor az alacsonyabb évfolyamon folytatja a tanulmányait, és elveszti a megrövidített tanulmányi időre vonatkozó engedélyét.

 

 

• Az osztályozó vizsgákra évente két alkalommal van lehetőség, aktuális tanév január, és június hónapjában.

 

       A felnőttoktatásban résztvevő kollegák módszertani képzését első lépésben belső továbbképzéssel oldjuk meg.

 

 

 

2. 1.2. 6. Gimnáziumi felnőttoktatás (esti/levelező)

A korszerű felnőttoktatásnak rugalmasnak kell lennie, hisz az oda belépők száma, életkora, előélete tág határok között mozog.

Cél: a oktatásból kimaradt felnőttek eredményes érettségi vizsgája. Feladatunk az indulási hátrányok csökkentése (esélyegyenlőség biztosítása), a tanulási készségek kialakítása, az értékközvetítés, ismeretközvetítés, tehetségfejlesztés.

Feladatunknak tekintjük, hogy növendékeink a tanulás során egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Legyenek felelősek önmagukért, alakuljon ki az önállóság, az önfejlesztés igénye, és az erre irányuló tevékeny magatartás. Legyenek képesek az ismeretek önálló elsajátítására, az önművelésre, és a folytonosan változó munkaerőpiaci követelményekhez való alkalmazkodásra. (Élethosszig tartó tanulás.)

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.

A tanulók egyéni érdeklődési körét szakkörökön és önköltséges tanfolyamokon elégítjük ki. Szervezünk részükre olyan gyakorlati fakultációkat vagy tanfolyamokat is, amelyek elősegítik a munkába állást.

A csoportbontást a jogszabályi előírásoknak megfelelően oldjuk meg. Felnőttoktatás keretében lehetőség van a nyelvi csoportbontásra angol nyelv/beás nyelv tantárgyaknál. A nyelvi csoportbontás csak akkor lehetséges, ha a tanuló jelentkezésekor már jelzi, hogy melyik nyelvet szeretné tanulni, melyik nyelvből szeretne érettségi vizsgát tenni.

A gimnáziumi felnőttoktatásba történő jelentkezés feltétele a tanuló tanulmányi előmenetele.

• 8  általános iskolai végzettséggel 9. gimnáziumi évfolyamra
• a 9-10. évfolyamon lehetőség van két évfolyam rövidített idő alatt történő elvégzésére, osztályozó vizsga megszervezése mellett. Az osztályozó vizsga időpontjának bejelentését a Baranya Megyei Kormányhivatal felé teszi meg az intézmény. Az osztályozó vizsga félévkor, illetve tanév vége előtt június hónapban lehetséges, illetve a két évfolyam tanulmányi követelményeinek teljesítését a tanév vége előtt egy időben is teljesítheti a tanuló.
• szakmai végzettséggel: 10. vagy 11. évfolyamra jelentkezhet a tanuló.
• A 10. vagy 11. évfolyamra történő jelentkezés feltétele, hogy a szakmai végzettség előzménye,- szakmai tanulmányi évek bizonyítványa milyen közismereti tantárgyak meglétét tanúsítja. Ennek függvényében sorolható be a tanuló a 10. vagy a 11. évfolyamra.
• Tanuló köteles kérni a tanult közismereti tantárgyak beszámítását, ellenkező esetben, azokat nem tudja az intézmény figyelembe venni.
• A gimnáziumi esti/levelező képzés esetén is lehetőség van a tanulmányi idő megrövidítésével a tanulmányok befejezésére, de ebben az esetben is osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak. Az osztályozó vizsga tényéről tájékoztatni kell az intézménynek a Baranya Megyei Kormányhivatalt, és kérni vizsgabiztos kijelölését. Az osztályozó vizsgákra évente két alkalommal van lehetőség, aktuális tanév január, és június hónapjában.
• Gimnáziumi esti/levelező évfolyamon tanuló tanulóink részére lehetőség van előrehozott érettségi vizsga letételére valamely választott nyelvből és informatika tantárgyból. Amennyiben a tantárgyi feltételek szükségessé teszik, abban az esetben osztályozó vizsga letételére kötelezetett a tanuló, amennyiben előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni. Az osztályozó vizsgát esti/levelező tagozaton az intézmény szervezi, de bejelentés köteles a Baranya Megyei Kormányhivatal felé, vizsgabiztos kirendeléséért.

Esti-levelező képzésben a tanórák megtartását az epochlis oktatás bevezetésével, magyarul a tantárgytömbösítéssel valósítjuk meg lehetőleg, mivel a kis óraszámú órák megtartása az óraadók szempontjából, valamint a tanulók érdekében eredményesebb munkához vezet.

Iskolánk nevelési-oktatási, valamint képzési gyakorlatában a szociális készségek és képességek (a szociális kompetencia) fejlesztését a pedagógiai gyakorlati tevékenységünk fontos területének tartjuk.

A fenti célkitűzések eléréséhez alkalmazandó módszernek tekintjük a kompetencia alapú fejlesztést.

A felnőtt élet sikeressége szempontjából minden intézménytípusban elengedhetetlennek tarjuk a kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra felkészítést.

A pedagógiai szakirodalom a valamire való alkalmasságot, rutinokat, képességeket, készségeket, ismereteket és motiváltságot a kompetencia szóhasználattal jelöli.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást sajátosan átfedő rendszerét különbözteti meg:

a) Az ember létezésének feltétele, eszköze az információfeldolgozást – az információk vételét, kódolását, elemzését, termelését, használatát, közlését, tárolását - megvalósító kognitív (megismerő) kompetencia

b) Az egyéni túlélés, a testi-lelki egészség, az önvédő mechanizmusok, az optimális működés fenntartása, életkörülmények javítása életminőségének megőrzése, javítása a személyes (perszonális) kompetenciának köszönhető

c) Az egyén érdekeit is szolgálja, de a csoport a feltétele. A csoportok, a szervezetek, a társadalmak életminőségének megőrzését, fejlesztését a szociális kompetencia szolgálja

d) A munkamegosztás eredményeként sok-sok speciális kompetencia (hivatás, szakma, foglalkozás, tevékenységi kör) jött létre, amelyekből egy személy néhánnyal rendelkezik.

Valamennyi kompetencia a döntést lehetővé tevő saját motívumrendszerrel és a kivitelezést megvalósító tudásrendszerrel rendelkezik, de működésük a kognitív kompetencia közreműködésével valósul meg.

Alapképesség – a képesség készségek, rutinok, ismeretek rendszere, amelyek funkciója a motiváció hatására vállalt és késztetett kivitelezés megvalósítása: •

Kognitív kompetencia alapképességei: a gondolkodási képesség, tudásszerző (ismeretszerző, problémamegoldó, alkotó), kognitív kommunikációs (ábraolvasási, ábrázolási, beszéd-, beszédértési, olvasási, fogalmazási) képesség, tanulási képesség •

Személyes kompetencia alapképességei: önvédő, önellátó, önszabályozó, önfejlesztő képesség •

Szociális kompetencia alapképességei: szociális kommunikációs, nevelési, kontaktuskezelési, kötődési, szervezési, érdekérvényesítési (együttműködési, vezetési, versengési) képesség.

Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a tanuló önmagához képest az iskoláztatás során dinamikusan fejlődjék. Esti és levelező rendszerben a felnőttoktatásban résztvevő tanulóknak átjárhatóságot biztosítunk azzal, hogy munkahelyi, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt a székhely és a telephelyen részt vehessen az oktatásban. Lehetőséget biztosítunk esti, levelező tagozatos diákjaink részére, hogy előzetes kérelem alapján, akár a nappali képzés óráit is látogathassák, hogy a tananyag elsajátítása ne okozzon nehézséget számukra. Az esti és levelező oktatásban tanulók részére, további lehetőség az esetenkénti szombati napon tartandó konzultáció, ahol a munkahelyi, vagy egyéb elfoglaltság miatti tananyagegység pótlására lehetőséget biztosítunk. Esti és levelező tagozaton 1 év alatt végezhetik el a 9-10. évfolyamot gimnáziumi oktatásban, amennyiben tanuló vállalja az osztályozó vizsga letételét vizsgabizottság előtt, és azt előtte az intézmény jelzi a Baranya Megyei Kormányhivatal felé, kérve vizsgaelnök kijelölését. Minden gimnáziumi évfolyamon a számonkérés történhet szóban és írásban. A tanév elején a diákok részére kiadott témazárók időpontjai alapján az a tanuló, aki nem jelenik meg a témazáró számonkérésen, eredménye elégtelenre (1) értékelhető. Ez alól kivételt képez az orvosi igazolással történő hiányzás ténye. A témazárók pótlására későbbi időpontot is biztosítunk, de az első témazáró eredménye már rögzítésre kerül az osztálynaplóban.

Pedagógiai célok	Pedagógiai feladatok
Anyanyelvi kommunikáció	Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasott, írott szöveg megértése Írás, szövegalkotás Tanulási képesség fejlesztése Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
Nyelvi kultúra fejlesztése, idegen nyelvi kommunikáció	A kor követelményeinek megfelelően kiemelt fontosságú az idegen nyelvi képzés. Két idegen nyelv oktatása. Kommunikációs szintű nyelvtudás, írás fejlesztése.
Matematikai kompetencia	Tájékozódás térben, időben, a világ mennyiségi viszonyaiban. Megismerés, képzelet, emlékezés, gondolkodás fejlesztése, az ismeretek rendszerezése, ismerethordozók használata és alkalmazása. Alkotás és kreativitás fejlesztése. Együttműködés és motiváltság a közös munkában.
Természettudományos kompetencia	Környezettudatosságra nevelés, a fenntartható fejlődés megértése, a természettudományos gondolkodás fejlesztése. Ökoturizmus és erdei iskolai projekt
Digitális kompetencia. Informatikai kultúra fejlesztése.	Számítógép, mint információhordozó használatának megismertetése, annak napi szintű használata. Az informatikai eszközök használata Informatika-alkalmazói ismeretek Infotechnológia Infokommunikáció Médiainformatika Az információs társadalom Könyvtári informatika Az elektronikus vásárlás szerepe a XXI. században.
Hatékony, önálló tanulás	Önismeret fejlesztése, énkép megszilárdítása, megerősítése, önállóságra nevelés, tanulásszervezés, hatékony tanulási módszerek kialakítása. Az iskolai könyvtár és informatikai bázis használata. Önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. Segédanyagok használatának képessége.
Szociális és állampolgári kompetencia. Nyitottság a szűkebb és tágabb környezet iránt, képesnek kell lenni és elfogadni a másságot.	Fel kell ébreszteni az igényt, hogy felelősek legyenek, saját és környezetük testi és szellemi fejlődéséért. Empátia. Olyan szociális motívumrendszer kialakítása, amely gazdasági és társadalmi előnyöket hordoz magában. Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire, magatartásmódok kialakítása a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatban. Öntudatos fogyasztói magatartás, és versenyképesség fejlesztése. Történelmi értékeink ismerete, nemzeti kultúránk megismerése, megbecsülése, hagyományok megőrzése. Hazaszeretet elmélyítése, és a nemzettudat megalapozása, európai azonosságtudat kialakítása úgy, hogy magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. Megfelelés az egyesült Európa által megfogalmazott követelményeknek.	Legyen képes alkalmazni a megszerzett ismereteket. Pozitív attitűd kialakítása, az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás, és gazdasági ésszerűség iránt.  Fogyasztói magatartás, és felelősség kialakítása. Váljanak képesség a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, pénzzel való bánni tudás fejlesztése. Tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatárok, és viselkedésmódok között.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség	Képesek legyenek az önkifejezésre, és a művészetek értékeinek befogadására. Ismerje meg a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökséget. Fejlődjön ízlése, váljék igényévé az esztétikum a mindennapokban.
Egészséges életmódra nevelés. Kulturált viselkedés, öltözködés és tiszta, esztétikus környezet iránti igény.	A helyes életmód szabályainak megismerése, (egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek veszélyei, szexuális kultúra fejlesztése, stb.) viselkedési szabályok, öltözködési szokások, a higiénés követelmények, és az esztétikus környezet kialakításának megismertetése. Egyenletes napi terhelés biztosítása az órarend összeállításakor. Egészségnap szervezése.
Testi kultúra fejlesztése.	Pozitív beállítódások, magatartások, és szokások kialakítása, amely a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Testnevelési órák tanterv szerinti óraszáma mellett, sportköri foglalkozások szervezése. Heti 3 órai (órarendi) testnevelés és sportköri foglalkozások együttesen biztosítják a mindennapos testedzés lehetőségét.
A tanulók pozitív személyiségének és képességeinek minél teljesebb kibontakoztatása.	Tehetséggondozás, együttműködés a szülői házzal, részvétel szakköri munkában és a diákönkormányzat munkájában. Önismeret és énkép fejlesztése, lelki egészség.

 

 

2.1.3.    Eszközök, eljárások:

-  tanulás tanítása, az ismeretanyag alkalmazásának középpontba helyezése, a tanár-diák együttműködésén alapuló tanórák, foglalkozások, az alapismeretek (olvasás, írás, számolás, mérés, önálló tanulás, szóbeli kommunikáció) folyamatos fejlesztése.

-  Kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása,

-  Konfliktuskezelési technikák elsajátítása és gyakorlása, közösségi feladatok, az együttműködési készség fejlesztése érdekében.

-  Számítástechnikai eszközök használata, Internet használat az ismeretszerzés eszközeként, valamint ügyeink intézésére.

-     Önismeret, önfejlesztés technikái, pályaorientáció, pályaválasztás.

-  Személyre szóló differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazása, szakkörök, csoportbontás, egyéni tehetséggondozás és felzárkóztatás, versenyekre, vetélkedőkre felkészülés.

-          „Az oktatás módszerei: előadás, magyarázat, megbeszélés, vita, tanulói kiselőadások, elbeszélés, szemléltetés, projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, szimuláció, szerepjáték, játék, házi feladat.

-          Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra.

-          A stratégia sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal (a végrehajtandó lépések meghatározásával és adott sorrendjével) rendelkezik, és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg. Az oktatás szervezési módjai (a pedagógus tevékenysége felől közelítve) és munkaformái (a tanulók felől közelítve): frontális munka, egyéni munka, párban folyó munka, csoportmunka. (Falus 1998.)” Radnóti Katalin:Milyen oktatási és értékelési módszereket alkalmaznak a pedagógusok a mai magyar iskolában?

 

Az iskolánk nevelési elveit támogató, pedagógusaink által alkalmazott közvetlen és közvetett módszerek

	Közvetlen módszerek	Közvetett módszerek
Szokások kialakítását célzó, beidegző illetve a korrekciót segítő módszerek	Bemutatás, gyakoroltatás, ösztönzés, követelés, bírálat-önbírálat, példaadás	Tanulói közösségi tevékenységek megszervezése, közös célkitűzés, elfogadás, megvalósítás, hagyományápolás
Magatartásra ható módszerek	Tények és jelenségek bemutatása, helyeslés, biztatás, elismerés, korrekció, a nevelő személyes példamutatása	A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből
Meggyőződés kialakítása	Magyarázat, beszélgetés, felvilágosítás a betartandó normákról, vita	A tanulók önálló elemző munkája,

Az eljárások, eszközök alkalmazása során természetesnek tartjuk a módszerek, eljárások kombinációját. Hatékony eszközként kívánjuk alkalmazni az iskola folyamatosan fejlesztendő értékelési rendszerét, a dicséretet, jutalmazást, elmarasztalást. A fokozatosságot, az arányosságot és a méltányosságot a nevelés-oktatás minden területén követelménynek tekintjük. A következő pedagógiai eszközök és eljárások alkalmazását minden munkatársunktól elvárjuk:

-  a meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önértékelés, beszélgetés, tudatosítás).

-  A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás).

-  A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret).

-  A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, kirándulás, táborozás, stb.).

-  A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestületi figyelmeztetés, szigorú megrovás, tanulói jogviszony megváltoztatása, eltiltás).

A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (beszélgetés, felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tiltás).

2.2.  A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

Fő célkitűzésünk, hogy tanulóinkat kiegyensúlyozott személyiségekké neveljük, akik kellő önismeret birtokában képesek az önfejlesztésre, felelősséggel gondolkodnak egyházunk, önmaguk, környezetük, hazánk dolgairól. Pozitív személyiségjegyeik révén tevékenyen képesek részt venni környezetük és saját sorsuk alakításában. Magatartásuk, viselkedésük kulturált, kellő empátiával, toleranciával, szociális érzékenységgel rendelkeznek. Konfliktuskezelő és problémamegoldó képességük életkoruknak megfelelő. Elítélik és tartózkodnak az erőszak, az agresszív viselkedés minden formájától. Törekszenek kapcsolatrendszerük pozitív kialakítására, a segítő attitűd érvényre juttatására. Értik és érzik a közösség megtartó, támaszt nyújtó erejének jelentőségét, maguk is azon igyekeznek, hogy egyéni érdekeiket összhangba hozzák az értékek azonossága alapján. A személyiségfejlesztés során fontosnak tartjuk, hogy minden tanulónk érezze, hogy fontos számunkra, hogy ide tartozik és számítunk rá. A tanítás-tanulás folyamatában, a differenciált feladat-meghatározás során legyen sikerélménye, hihessen magában, mert képes megoldani a kapott feladatot, a közösségi tevékenységben legyen olyan megbízatása, amit teljesíteni tud. Tevékenységében sajátítsa el a céltudatosságot, a kitartó munkát és annak örömét. Fokozatosan sajátítsa el az önállóságot, ehhez kapjon személyre szóló támogatást.

 

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek meg-előzése). (egészségtan órákon különös figyelem ezeknek a képességeknek a kialakítására.)

3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

 

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

a.) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

b.) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

 2.2.1.   A személyiségfejlesztés területei:

• erkölcsi nevelés: az alapvető erkölcsi értékek megerősítése, meggyőződések kialakítása az intézményi alapértékeknek megfelelően. Valamennyi intézményi dolgozóra vonatkozik a pozitív példa nyújtása, a humánus, következetes magatartás, a jogok és kötelességek harmóniájának megtartása. A természeti és az épített környezet, az emberi munka megbecsülése, nemzeti hagyományaink megtartása, a haza szeretete. Egymás tisztelete, a verbális és fizikai durvaság, agresszió elítélése, attól minden esetben tartózkodás. Az élet, az egészség, mint érték tisztelete, védelme. „Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására.” (Kn.tv.)
• Értelmi nevelés: a tudatos figyelem, megfigyelőképesség, ítélőképesség, logikai készség fejlesztése. A tantárgyi alapismeretek (matematika, írás, olvasás, szövegértelmezés, összehasonlító elemzés) megerősítésével az ónálló ismeretszerzéshez szükséges képességek következetes fejlesztése valamennyi órán és foglalkozáson. A világ megismerése, az új ismeretek szerzése igényének kialakítása, a tudás iránti vágy fejlesztése.
• Társas kapcsolatok, közösségi nevelés fejlesztése: az emberi értékek alapján az együttműködési készség, a szolidaritás, a közösség megtartó erejében való bizalom kifejlesztése. A kulturált magatartás- és viselkedésminták ismerete és gyakorlása. A szocializációt segítő szituációk közös elemzése, értékelése. A közösségért végzett munka, önkéntes munka. A tolerancia erősítése, a konfliktuskezelés módjainak ismerete és gyakorlása. Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.
• Érzelmi nevelés: a személyiség egyik legfontosabb összetevője az érzelmi intelligencia. Az ingerszegény, gyakran elhanyagoló nevelésben részesülő tanulóink jelentős problémája az önmeghatározás, az önértékelés, a családhoz, a kortárscsoporthoz való viszony. Ez részint a szocializációs szint, részint az érzelmi kultúra és/vagy intelligencia hiányosságát tükrözi. Fontos, hogy a helyes önértékelés elsajátításának talaján tanítványaink elsajátítsák az önfejlesztés képességét. Az iskolai szocializáció folyamatában megértsék, megérezzék, hogy számunkra fontos személyiségek, együttműködésükkel hasznos dolgot cselekszenek. Az intézmény közös értékrendje ösztönözze őket arra, hogy nevelőiket, az intézmény dolgozóit, a társaikat és azok személyiségét megbecsülve, tiszteletben tartva az együtt megoldott feladatok közös értéket jelentenek. Törekszünk arra, hogy tudjunk örülni egymás sikerének és érezzünk együtt, próbáljunk segíteni, ha társunknak bánata van, vagy segítségre szorul. Az osztályfőnöki rendszert éppen a nevelési feladatok eredményes megoldása érdekében valamennyi évfolyamon megtartjuk. A hazához, a magyar nemzethez, a tanulók nemzetiséghez való identitásának kialakítása, elmélyítése. „Elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel.” (Kn.Tv.)
  • a tanítási órák,
  • osztályfőnöki óra,
  • tanítási órán kívüli foglalkozások,
  • szabadidős tevékenység,
  • nemzeti ünnepeink, nemzeti hagyományok,
  • versenyek, vetélkedők,
  • kirándulások,
  • Brázay Nap,
  • projektnapok.
  • család és iskola, család és osztályfőnök,
  • tanár-diák
  • családi és iskolai nevelés
  • elméleti ismeretek magyarázata,
  • kiscsoportos foglalkozás,
  • egyéni foglalkozás, közös értékelés, feladatok megállapítása,
  • közösségi és/vagy önkéntes tevékenység szervezése, lebonyolítása,
  • magatartás- és viselkedéskultúra rendszeres értékelése,
  • társas kapcsolatok, közösségépítés.  
    • Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

    2.2.2.     A személyiségfejlesztés színterei:

2.2.3.         A személyiségfejlesztés módszerei:

a.) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetle-nül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

b.) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

:

Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek.

• Közvetlenmódszerek (Követelés, Gyakoroltatás, segítség adása, ellenőrzés, ösztönzés.
• Közvetett módszerek (tanulói közösségi tevékenységek szervezése, hagyományok kialakítása, ellenőrzés, ösztönzés)

Magatartási modellek.

• Közvetlen módszerek (elbeszélés, tények, jelenségek bemutatása, nevelő személyes példája)
• Közvetett módszerek (tanulói tevékenységben való részvétel a nevelő részéről, egyéni és csoportos minták, melyek mindenki számára követendőek)

Tudatosítás, meggyőzés kialakítása

• Közvetlen módszerek ( magyarázat, beszélgetés)
• Közvetett módszer ( a normák betartásáról felvilágosítás, vita.)

2.3.   Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

Iskolánkban folyó egészségnevelés célja, hogy elősegítse tanulóink egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének alakulását annak érdekében, képes legyen saját egészségi állapotának követésére, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotát érintő hatásokat, és ezáltal képessé váljon az egészsége megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az életre, mint értékre tekintsenek tanulóink. Lássák be, hogy az életminőség és az egészséges életmód összefügg. Legyen világos az egészségvédelem fontossága. Célunk az egészséges életmód iránti igény kialakítása, megszilárdítása,

         Feladataink:

• az iskola tárgyi és személyi környezetének folyamatos fejlesztése annak érdekében, hogy segítsük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek tanulóink számára az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás előnyeit világossá teszik. Kiemelt figyelmet fordítunk a rendszeres mozgás, a sport jelentőségére az egészség megőrzésében.

Ennek érdekében:

• törekszünk arra, hogy a tanítási órák időtartamán belül - az adott korosztály sajátosságainak, a csoport jellemzőinek megfelelően – a tanítás-tanulás folyamatát úgy szervezzük, hogy a tanulók terhelése optimális legyen.
• A tanítás és a délutáni foglalkozások között megfelelő szabadidőt biztosítunk a regenerálódásra (az aktív szabadidő eltöltéshez felhívjuk tanulóink figyelmét a kínálatra).
• segítséget, mintát adunk a kívánatos napirend, a szokásrend kialakításához. Ebben a tanulók fejlődését követjük, a tartósan eredményesen változtatókat dicséretben, jutalomban részesítjük (kirándulás).
• A törvényi követelményeken túl a szabadidőben is biztosítjuk a sportjátékok lehetőségét.
• támogatjuk a sportegyesületekben végzett munkát.
• Az ismeretek megerősítése a személyes higiénés követelményekre vonatkozóan, ápoltságra nevelés. Megtartásuk fontosságának tudatosítása az egészség megőrzésében. A védőoltások felvételének, a szűrővizsgálatok igénybevételének jelentőségét tudatosítjuk. Az iskola-egészségügyi szolgálat bevonásával ismeretet szereznek tanulóink a gyakori betegségek, illetve kórmegelőző állapotok korai felismerésével kapcsolatos tudnivalókról. Ennek során hangsúlyozzuk az egyén lehetőségeit és felelősségét egészsége megőrzésével kapcsolatban. 

Ennek érdekében:

• az intézményben biztosítjuk a higiénés követelményeknek megfelelő feltételeket, megtartását figyelemmel kísérjük.
• Az iskolai tanulmányok alatt a szűrővizsgálatokon való részvételt biztosítjuk.
• A higiénés követelmények elmulasztásának, a szűrővizsgálatok elhanyagolásának veszélyeire vonatkozóan a védőnő, az iskolaorvos bevonásával ismeretterjesztő foglalkozást tartunk minden évfolyamon.
• Havonta egy alkalommal egyéni konzultációs lehetőséget biztosítunk a védőnővel, vagy az iskolaorvossal.
• Krízishelyzetben közreműködünk a segítségnyújtás lehetőségének meglelésében.
• Szociális szolgáltatások igénybevétele a törvényi előírások figyelembevételével (gyermekjóléti, és gyermekvédelmi szolgálat,)
• Az egészséges táplálkozásról való ismeretek megerősítése, a táplálkozás jelentősége egészségünk megőrzésében. A káros függőségek hatásának bemutatása az egyénre és környezetére vonatkozóan. Törekszünk a személyiségromboló káros szenvedélyekhez vezető szokások, kapcsolatok bemutatására. Ismertté tesszük a segítségnyújtás és kérés lehetőségeit.
• A segítségnyújtás és kérés lehetőségeinek évente történő ismétlését az intézmény teljes alkalmazotti létszámára kiterjesztjük évente egy alkalommal, hogy ismereteiket felfrissítsék.

Ennek érdekében:

• Egészséges ételek és készítésük bemutatása szabadidős tevékenység során (egyszerű, olcsó, egészséges ételek elkészítése),
• a szakácstanulók intézményi bemutatkozása egészséges, hagyományos ételekkel (szakoktatók segítsége, amennyiben szakács szakképzés indítható iskolánkban),
• a káros szenvedélyekhez, függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésében ismeretek átadásával, viták, fórumok szervezésével részt veszünk.
• A pályázati lehetőségeket figyeljük és élünk a lehetőséggel, a külső szakember bevonásával megszervezhető prevenciós programokra vonatkozóan.
• A szexuális magatartás és kultúra tárgykörét a testi és lelki egészség fontos területének, fontos személyiségjegynek tartjuk.

Ennek érdekében:

• Az egészségnevelés és fejlesztés szerves részeként kezeljük a szexuális magatartást- és kultúrát.
• Általános ismertetés, különös tekintettel a szexuális úton terjedő súlyos és kevéssé súlyos betegségekről, a megelőzésről és probléma esetén a teendőkről.
• Szituációs foglalkozások szervezése osztályfőnöki órán, egyes –mindenki által látott -  TV műsorok megvitatása, megbeszélése.
• Felelősséggel vállalt párkapcsolatok és annak ellenkezőjének bemutatása, következmények (lelki, egészségi).
• A szexuális magatartás hatásának etikai kérdései (partnerkapcsolat, párkapcsolat, gyermekek egészsége).
• Tanítási órán a védőnő bevonásával ismereteket kapnak tanulóink a családtervezés, fogamzásgátlás, a szülői szerep és a csecsemőgondozás témakörökben.
• Egészségtan órák keretében kiemelt szerepet kap a családtervezés, a fogamzásgátlás.

   Iskolánk az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainak sikeres megvalósítása érdekében érdemi együttműködésre törekszik iskolaorvosunk és védőnőnk segítségével is a helyi és megyei vöröskereszt szervezetével az egészségnevelő programok, projektek szervezésében, megvalósításában osztály, évfolyam és intézményi szinten. Kapcsolatot építünk ki a rendőrség bűnmegelőzési és az áldozatvédelmi csoportjával. Felvesszük a kapcsolatot a Leo Amici 2002 Addiktológiai Alapítvány (Komló) a drogprevenció nagyobb sikere érdekében.

-          az élet, mint érték, az életminőség és az egészséges életmód összefüggése, az egészségvédelem fontossága, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, megszilárdítása,

-    a testi adottságok egyéni fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, a mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása, motivációs bázis építése,

-    mentális ismeretek átadása, a lelki egészségvédelem biztosítása (tanuló-tanuló, tanuló-tanár), egyéni problémák meghallgatása, szükség esetén szakemberhez irányítás,

-    kirándulás, túra, kerékpározás, úszás beépítése a közösségi programokba.

 

2.4.    Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása:

2.4.1. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: a tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelően ismerjék fel a balesetveszélyes helyzeteket. Az esetleges baleset, rosszullét esetén. Egészségtan ór&aacut

Oldal: 2023 Pedagógiai Program
Brázay Kálmán Általános Iskola és Gimnázium - © 2008 - 2024 - brazaygimi.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat