BRÁZAY KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

7394 MAGYARHERTELEND,

KOSSUTH U. 53/C

VEZETŐI PROGRAM intézményvezető beosztás ellátására

Készítette: Baranyai Tiborné

„Szabad ember az, akinek lehetősége van rá, hogy értékeket valósítson meg, akinek lehetősége van arra, hogy jó és értelmes dologra használja az életét”

(Erdő Péter)

Tartalom

Bevezetés. 4

CÉLKITŰZÉSEK.. 6

Az intézmény. 7

Iskolánk feladatvállalása a közoktatás rendszerében. 8

CÉLKITŰZÉSEK.. 11

A nevelő-oktató munkával kapcsolatos célkitűzések. 16

Pedagógiai alapelveink. 16

Célok, feladatok. 17

VEZETÉSI KONCEPCIÓ.. 18

AZ INFORMÁCIÓ.. 19

Hagyományok ápolása. 20

OPERATÍV VEZETÉS ÉS KAPCSOLATRENDSZER.. 21

Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése. 22

Vezetési szintek. 22

Szervezeti felépítés. 23

Az intézmény vezetősége. 23

Az intézmény vezetősége: igazgató, igazgatóhelyettes. 23

Az igazgató. 23

Az igazgatóhelyettes. 25

Igazgatóhelyettesi feladatok. 25

Az oktató-nevelő munka felügyelete. 25

Szervezési feladatok. 26

A pedagógiai munka segítése. 26

Vezetői program.. 27

CÉLKITŰZÉSEK.. 27

Bevezetés

„ A jó nevelő örök tanuló, s azonnal fölismeri, ha nálánál különb tanítványra talál.”  (Pilinszky János)

„ Tanulni egymástól, hogy minél jobban taníthassunk.” (Eötvös Loránd)

Intézményvezetői megbízásom fontos feladatának tekintem, hogy olyan vezetői programot állítsak össze, amely jól tükrözi az iskola által képviselt értékeket, azokat a célokat, amelyeket az alapításkor megfogalmaztunk.

Bevezetőm az iskola Pedagógiai Programjára épül, mivel az intézményvezetői feladatok ellátása során irányadónak tekintem az iskolában oktató, nevelő munkát végzőkkel közösen kialakított programot, illetve azt, hogy ezzel a szülői munkaközösség, valamint az iskolai Diákönkormányzat is egyetért.

„Iskolánkat a De La Salle Szent János Egyház hozta létre (névváltozás a törvényi előírások figyelembevételével: De La Salle Szent János Egyesület) azzal, hogy alapelveinek megfelelő nevelési, oktatási lehetőségeket biztosítson.

De La Salle Szent János életéhez, vallási meggyőződéséhez, hivatástudatához, önfeláldozó munkájához híven, olyan fiatalokat várunk szeretettel iskolánkba, akikben él az akarat a becsületes, a keresztény emberhez méltó élet iránt, de eddig nem sikerült a vágyaik és a lehetőségeik közötti harmóniát megtalálni. Hiszünk abban, hogy az egyéni, személyre szabott neveléssel, a következetes egyéni fejlesztéssel, a befogadó-elfogadó közösség és hit erejével hozzájárulhatunk a sikeres életút megalapozásához. Hiszünk abban, hogy – megfelelő szakmai felkészültséggel, türelemmel - minden fiatalhoz megtalálható az út, amely személyiségének pozitív vonásait felerősíti, önbecsülését megerősíti, saját és környezete boldogulását segíti.

Számunkra egyaránt fontosak a tehetséges és az egyéni, vagy környezeti nehézséggel küzdő tanulók. Az előzőkből következően természetesnek tartjuk az integrált oktatás előnyben részesítését. Az integrált nevelést-oktatást a szociális, a szociokulturális hátránnyal küzdők és a sajátos nevelési igényű fiatalokat érintően egyaránt fontosnak gondoljuk, úgy a társadalmi beilleszkedés, mind az egyéni fejlődés, egyéni életút szempontjából. Meggyőződésünk, hogy az integrált nevelés kialakítja, erősíti a toleranciát, az empátiát, az együttműködési készséget, önmaguk és társaik elfogadását.

Iskolánk - a fenntartó szándékának megfelelően -, sajátos pedagógiai eszközeivel, kapcsolatrendszerével az esélyegyenlőtlenség csökkentésére törekszik. Egyházunk az iskola legfőbb céljának tekinti a növendékek nevelését személyiségük tudatos fejlesztésén keresztül. Az előbbiek megtartásával lehetségesnek tartjuk a hatékony oktatást.  Ennek érdekében építjük fel pedagógiai programunkat, határozzuk meg nevelésünk, oktatásunk módszereit, alakítjuk ki az intézmény szervezeti és nevelési rendszerét.

Az alapító célja, olyan iskola létrehozása, amely az Egyesületünk szellemi közössége által megfogalmazott elvek szerint működik, egymás kultúrájára, hagyományaira, hitére figyelemmel elfogadja a sokszínű emberi világot. Kiemelt feladatának – névadójához híven – a széles értelemben vett tanítást tekinti, amelynek során minden megkülönböztetés nélkül fogadja, és következetes szeretettel neveli növendékeit.” (Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola pedagógiai programja)

Az intézményvezetői megbízást azért vállaltam el, mert kolléganőm nyugdíjba ment, így mint az eddigi helyettes, úgy éreztem, hogy a vezetői feladatokat el tudom látni.

Iskolánk 2009. szeptember 01-én alakult, és ez idáig, igazgatóhelyettesi feladatokat láttam el. Folyamatosan részt vettem minden, az iskolát érintő feladatban, és a változások, kihívások megoldásában. Fontosnak éreztem, és jelenleg is fontos számomra, hogy az iskola a kitűzött célokat elérje, folyamatosan fejlődjön, és bővítse kapcsolatrendszerét.

A vezetői program elkészítése, és a munkatársak bíztatása segített abban, hogy az intézményvezetői feladatokat meg tudjam oldani, mivel képesnek érzem magam erre a feladatra, s azokat ellássam.

A vezetői feladat egyik nehézségét, a legnagyobb kihívást számomra az jelenti, hogy ma már nem lehet rutinszerűen ellátni a vezetői feladatokat, hiszen folyamatos változáson megy keresztül az oktatási rendszer, folyamatosan megújul, és a jogszabályi változások is folyamatosan figyelnem kell. Úgy érzem, ezeknek a kihívásoknak meg tudok felelni, a feladatot el tudom végezni.

CÉLKITŰZÉSEK

Székhelyünkön és telephelyeinken egyaránt arra törekszünk, hogy a helyi szükségletekhez maximálisan alkalmazkodjunk. Valós igények kielégítése a célunk, amelyet az adott települések önkormányzataival, civil szervezeteivel az előkészítés és a megvalósítás szakaszában folyamatosan egyeztetetünk. A felnőtt tagozat működtetésével szeretnénk hozzájárulni iskolakörnyezetünkben a sikeres munkavállaláshoz, a környezet és munkakultúra színvonalának emeléséhez, a hitéleti tevékenység elmélyítéséhez. Fontos feladatnak tekintem az iskolánkban tanuló nemzetiségi tanulók identitástudatának erősítését, a sokszínűség, a saját, és a közösség tagjainak elfogadását. Célkitűzésem, hogy azokat az értékeket, amelyek már az iskola életében jól beváltak, azokat megtartva, új feladatokkal, új célokat kitűzve kiegészíteni. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához, kidolgozásához a nevelőtestület gondolatait, ötleteit, véleményük kikérése mellett szeretném megvalósítani. A kitűzött feladatok megoldása nem egyszemélyes feladat, azt az iskola teljes tantestülete, nevelőtestülete nélkül nem tudom megvalósítani. A már kitűzött célokat pontosan meg kell határozni mint az iskola, mint a diákok vonatkozásában, hiszen csak ennek tükrében tudjuk megfogalmazni a céljainkat, és azt az utat, amely segítségünkre, segítségemre van abban, hogy a tervtől, eljussunk, eljussak a megvalósításhoz.

A realizált célokról helyzetelemzést szükséges készíteni, mivel ennek segítségével tudom/tudjuk megállapítani, hogy az iskola fejlődése milyen ütemben halad előre, megmutatja a változás minőségét, illetve rámutat azokra a feladatokra, melyeknél szükséges a célok újrafogalmazása, új célok megfogalmazása, illetve a megfogalmazottak újragondolása. A helyzetelemzések, a feladatok megvalósításának folyamatai, és végeredményei pontos képet adnak arra, hogy a kitűzött célokat milyen mértékben érjük el. Mindezek hozzájárulnak a pedagógiai munka tudatosabbá válásához.

Az Iskola Pedagógiai Programja, a beszámolók, a felmérések, az éves munka-rendezvény, és feladatellátási terve, illetve azok megvalósulása, részletes helyzetelemzést adnak mind a pedagógusoknak, mint a vezetőnek/vezetőknek.

Fontosnak tartom, az iskola eredeti céljának továbbörökítését, melyeket 2009-ben megfogalmaztunk, de az is lényeges, és nem elhanyagolandó szempont, hogy a törvényi változásokat is figyelembe vegyem akkor, amikor a célokat meghatározom, valamint újabb célkitűzéseket fogalmazok meg.

Az intézményben elkészült, átdolgozott Pedagógiai program, az éves munka, az éves munka értékelése, a beszámolók, a különféle mérések segítségemre annak abban, hogy olyan munkatervet tudjak kidolgozni, ami az intézmény fejlődését segítik, a még eredményesebb munka érdekében. Amikor a különféle méréseket, értékeléseket megnézem, azokat értékelem, nemcsak az iskola eredményességét, vagy fejlesztésre szoruló területeit látom meg, hanem azt is figyelembe veszem, hogy azok a diákok, akik iskolánkban tanulnak, milyen beállítottságúak, milyen a személyiségük, milyen képességekkel rendelkeznek, illetve milyen ismeretanyaggal érkeztek iskolákba. Azok a sikerek, amelyeket elérünk, mindig viszonyítás kérdése, hiszen a bemeneti kompetenciákhoz képest kell mérni az elért eredményeket.

Az intézmény megalkotott Pedagógiai Programja, az év végi igazgatói beszámolók, a minőségbiztosítási munka során készült felmérések, valamint az éves munkatervek részletes helyzetelemzést adnak.

Az intézmény

Iskolánk 2009. szeptember 01-én kezdte meg működését.

 „Az intézmény neve: Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola

Az iskola új neve: Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

            Az intézmény rövidített neve: Brázay Gimnázium és Szakképző

            Az intézménytípus megnevezése: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

            Az intézmény fenntartója: De La Salle Szent János Egyesület

Az intézmény jogállása: önálló jogi személy

Gazdálkodása: költségvetése szerinti önálló gazdálkodási jogkör.

              Az intézmény székhelye: 7394 Magyarhertelend, Kossuth L. u. 53/C.

                Az intézmény telephelyei:      1. számú: 7742 Bogád, Béke tér 4.

                                                           2. számú: 7601 Pécs, Papnövelde u.7-11.

                                                           3. számú: 7673 Kővágószőlős, Rákóczi u.2/a

                                                           4. számú: Cserdi, Fő u.4

                Iskolánkban elsősorban Baranya megyéből várunk tanulókat, de a szabad férőhely terhére más megyéből is felveszünk.”[1]

Iskolánk feladatvállalása a közoktatás rendszerében

Székhelyünkön és telephelyeinken egyaránt arra törekszünk, hogy a helyi szükségletekhez maximálisan alkalmazkodjunk. Valós igények kielégítése a célunk, amelyet az adott települések önkormányzataival, civil szervezeteivel az előkészítés és a megvalósítás szakaszában folyamatosan egyeztetetünk. A felnőtt tagozat működtetésével szeretnénk hozzájárulni iskolakörnyezetünkben a sikeres munkavállaláshoz, a környezet és munkakultúra színvonalának emeléséhez, a hitéleti tevékenység elmélyítéséhez.

Az általános iskolai képzésben vállalt feladattal elsősorban annak a települési igénynek kívánunk eleget tenni, amely a községekben élő, általános iskolai végzettséggel nem rendelkező lakosság helyben történő képzésével a jobb álláskereső lehetőséget támogatja. Eredményes képzéssel megnyílik előttük is az út a szakma elsajátítása felé. 

Szakképzésünkben a hiányszakmák oktatására fektetjük a hangsúlyt, így a munkaerő-piacon való elhelyezkedést hatékonyabban tudjuk segíteni. Fontos szerepet szánunk annak is, hogy: az intézményi környezetben keresünk gyakorlóhelyeket, és az itt található gyakorlóhelyekkel, vállalkozásokkal együttműködve növekszik annak a lehetősége, hogy a lakóhelyhez közel kapjon munkalehetőséget tanulóink egy része. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Büntetés Végrehajtó Intézettel, az ott folyó oktató-nevelő munkát az intézet igényeihez igazítjuk.

Intézményünk vállalja azoknak a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, akik a megyei szakértői bizottság SZRB szakvéleménye szerint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek és ez számukra tanulási nehézséget okoz. Az értelmi fogyatékkal élő tanulók közül mindazoknak a nevelését, akik tanulásban akadályozottak.

Mivel intézményünk több feladatellátási helyen működik, törekszünk arra, hogy a település mindennapjaiba iskolánk szervesen beépüljön, a faluközösség részévé váljon. Különös figyelemmel leszünk arra, hogy a nemzetiségekkel, az etnikai kisebbséggel érdemi együttműködést építsünk ki.

Az iskola szakiskolai évfolyamokkal, gimnáziumi, valamint felnőttek általános iskolája évfolyamokkal működik.

A szakiskolai évfolyamokon nappali és esti tagozaton van engedélyünk szakács, villanyszerelő, hegesztő, irodai asszisztens, szociális gondozó és ápoló OKJ-s szakképesítés oktatására azzal a feltétellel, hogy a hiányszakmákban a felvehető létszám az alapító okirat szerint állapítható meg, míg azok a szakmák, melyekhez engedély szükséges, a szakmaszerkezeti döntés után, annak jóváhagyásával, s a Magyar Közlönyben történő közzététel után állapítható meg, hogy a képzések melyikére, és hány főt vehetünk fel, illetve melyek azok a szakmák, amelyekre csak tandíjas képzést indíthatunk el az adott tanévben. Ez minden évben nagy kihívás, hiszen nem tudjuk előre meghatározni, az iskola életébe előre betervezni hossz távra, hogy mely szakmák lesznek hiányszakmák, államilag támogatottak, illetve tandíjas képzések.

A gimnáziumi képzésben nappali, esti és levelező tagozaton 9-12. évfolyamon folytatunk képzéseket. A nappali tagozaton tanulók száma a törvényi változások után nagymértékben lecsökkent, hiszen aki a tankötelezettséget eléri, nagyon sok esetben nem folytatja tanulmányait. Azt is eredménynek tudjuk be, ha a nappali tagozatról kimaradt tanuló, esti, vagy levelező tagozaton folytatja tanulmányait, és sikeres érettségi vizsgát tesz.

A felnőttek általános iskolájában tanulók 5-8. évfolyamon fejezhetik be általános iskolai tanulmányaikat esti, illetve levelező képzésben. Egy-egy év alatt tudják abszolválni az 5-6, valamint a 7-8. évfolyam követelményét. A nyolcadik évfolyam elvégzését követően általános iskolai tanulmányaikat befejezik. Az alapfokú iskolai végzettség letétele után lehetőségük van folytatni tanulmányaikat gimnáziumban, illetve szakképzésben. A felnőttek általános iskolája elvégzését követően nagyon kevés diák folytatja tanulmányait gimnáziumban, vagy szakiskolai képzésben. Nagyon nehéz meggyőzni a tanulókat, hogy fontos a tanulás, fontos a folyamatos képzés, hogy a munkaerőpiacon érvényesülni tudjanak, a munka világában meg tudják állni helyüket. Fontos feladatom, illetve a nevelőtestület fontos feladatának tartom azt, hogy megértessük az iskolánkban tanuló felnőttekkel, hogy az általános iskola befejezése nem lehet a végcél, csak a kezdet, egy új életpálya kezdetéhez.

Vannak kialakult hagyományaink, de továbbra is tenni kell a hagyományok megőrzéséért, ápolásáért.

Forrás: http://kernertraining.hu/szemelyisegfejlesztes-blog/celkituzes-10-7-3-1-varazsmodszer

„ Aki tudja mit akar, az az utat is megtalálja, hogy célba érjen.” /Verena Wyss/

CÉLKITŰZÉSEK[2]

Vezetési célként a pedagógiai programban kifejtett célrendszer elérését tekintem.

Iskolánk nevelési-oktatási, valamint képzési gyakorlatában a szociális készségek és képességek (a szociális kompetencia) fejlesztését a pedagógiai gyakorlati tevékenységünk fontos területének tartjuk.

A fenti célkitűzések eléréséhez alkalmazandó módszernek tekintjük a kompetencia alapú fejlesztést.

A felnőtt élet sikeressége szempontjából minden intézménytípusban elengedhetetlennek tarjuk a kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra felkészítést. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a tanuló önmagához képest az iskoláztatás során dinamikusan fejlődjék. Esti és levelező rendszerben a felnőttoktatásban résztvevő tanulóknak átjárhatóságot biztosítunk azzal, hogy munkahelyi, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt bármelyik telephelyen részt vehetnek az oktatásban. Esti és levelező tagozaton 1 év alatt végezhetik el a 9-10. évfolyamot gimnáziumi oktatásban.

Tanár-diák szempontjából:

-  tanulás tanítása, az ismeretanyag alkalmazásának középpontba helyezése, a tanár-diák együttműködésén alapuló tanórák, foglalkozások, az alapismeretek (olvasás, írás, számolás, mérés, önálló tanulás, szóbeli kommunikáció) folyamatos fejlesztése.

-       Kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása,

-  Konfliktuskezelési technikák elsajátítása és gyakorlása, közösségi feladatok, az együttműködési készség fejlesztése érdekében.

-  Számítástechnikai eszközök használata, Internet használat az ismeretszerzés eszközeként, valamint ügyeink intézésére.

-     Önismeret, önfejlesztés technikái, pályaorientáció, pályaválasztás.

-  Személyre szóló differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazása, szakkörök, csoportbontás, egyéni tehetséggondozás és felzárkóztatás, versenyekre, vetélkedőkre felkészülés.

-  szükség szerint fejlesztő pedagógus bevonása a tanulás-tanítás folyamatába

Szülő-tanuló szempontjából:

-       az iskola olyan képzettséget, ismeretanyagot adjon át, amellyel érvényesülni tud a munka világában, illetve ne jelentsen gondot a továbbtanulás a megismert ismeretanyag elsajátítása, és elmélyítése után. Itt feltétlenül fontos a szülő és a tanuló szerepe, mivel a pedagógus a tananyagot elmondja, elmagyarázza, segít a tananyag feldolgozásában, de a szülő szerepe fontos, hiszen csak akkor lehet az ismeretanyagot elmélyíteni, ha a család támogatja a tanulót, és az iskolát is abban, hogy megerősítést ad a tanulás fontosságának megértéséhez gyermeke számára. Szeretnénk elérni, hogy a szülők azt érezzék, jól választottak iskolát gyermekük számára.

-       a diákok iskolai életének fontos része legyen, hogy egy iskolai közösséghez tartozzanak, ott jól érezzék magukat, büszkék legyenek, hogy intézményünkben tanulhatnak.

Pedagógusok- oktató, nevelő munkát végző munkatársak

-          célként fogalmazom meg, hogy a munkatársak egy jól működő iskola munkatársai lehetnek, és lehetőségük legyen a szakmai fejlődésre.

Fenntartó és iskola

-          cél a folyamatos együttműködés, a közös gondolkodás, hogy az intézmény megítélése egyre jobb legyen.

A nevelő-oktató munkával kapcsolatos célkitűzések

Pedagógiai alapelveinkmeghatározója az értékrend, amelyet tanítványainknak a pedagógia eszközeivel közvetítünk. Ezek: a demokratizmus, a humanizmus, a haza szeretete, a hitélet értékei, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság tisztelete, a jogok és kötelességek harmóniája, az alapvető közösségek (család, nemzet, az EU, az emberiség) együttműködésének készsége, a népek, a nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok, és a nemek egyenlősége, a szolidaritás, a tolerancia értéke. Egyértelmű pedagógiai alapelvünk az, hogy a szociális készség és képesség, a szociális tanítható, a személyiségbe építhető, ha megfelelő tapasztalatokat biztosítunk az iskolai élet, a gyakorlati képzés során.

• Egységes hatások alapelve: iskolánk humánerőforrása tárgyi feltételeivel egységes nevelési rendszert alkot. Arra törekszünk, hogy a fenntartó által meghatározott szellemiség, a pedagógiában elfogadott értékrend valamennyi nevelőnknél érvényesüljön és egységesen hasson tanítványainkra.
• Esélyegyenlőség elve: tanulóinknak egyenlő esélyeket biztosítunk személyiségük fejlesztésében, az egyéni életpályájuk építésében, oly módon, hogy adottságaikhoz mérten differenciált, egyénre szabott feladatokkal segítjük a követelmények teljesítését. Törekszünk arra, hogy az egyes nevelő hatások erősítsék egymást.
• Értékközvetítés elve: a fent megjelölt értékek közvetítése valamennyi pedagógus, iskolai dolgozó feladata. Az értékek fokozatos és folyamatos vállalását, az azzal való azonosulást várjuk el tanulóinktól.
• Tanulóközpontúság elve: az intézmény munkája, az iskolai élet szervezése arra irányul, hogy tanulóink képességének minél teljesebb kibontakozása valósuljon meg. Megfelelő önismeret alapján tegyenek szert az önfejlesztés képességére, érzelmi, akarati tevékenységük fejlődése segítse céljaik megvalósulását.
• Aktív partnerkapcsolatok elve: iskolánk akkor lehet eredményes, ha környezetünkkel, jelenlegi partnereinkkel folyamatosan együttműködünk, ha keressük az együttműködés lehetőségeit újabb és újabb támogató közösségekkel. A nevelő-oktató munkában kiemelt figyelmet fordítunk a szakmai gyakorlóhelyekkel, a szülőkkel, a segítő szervezetekkel (civil és állami) való kapcsolatra.    

                   Célok, feladatok

Kitüntetett értéknek tekintjük a tudást, a tudás megszerzésére való törekvést, és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az egyén és a közösség boldogulását egyaránt elősegítse. Ennek érdekében a tanítási órákon, a tanítási órákon kívüli foglalkozásokon is építjük azt a motivációs bázist, amely a követelményekkel való azonosulást folyamatosan segíti.

Az egyes iskolatípusok működését meghatározó, az alábbiakban részletezett pedagógiai elvek, célok, feladatok és eljárások az iskolai gyakorlatban nem képeznek elkülönült egységeket. Némely cél, alapelv a specialitások miatt többnyire egy adott iskolatípusra jellemző, míg mások a leírás helyétől függetlenül részei az iskola életének, a pedagógusok, diákok és szülők mindennapi együttműködésének.