Brázay Kálmán Általános Iskola és Gimnázium

7394 Magyaarhertelend, Kossuth u. 53/c

OM:201362

 

2023

Házirend megtekinthető:

 

https://kir2info.kir.hu/pub/Index/201362

 

Jóváhagyva: 2023.07.01

Baranyai Tiborné intézményvezető

 

 

 

 

 

 

 

HÁZIREND

HATÁLYOS: 2021.09.01-től

 

https://kir2info.kir.hu/pub/Index/201362 

 

 

 

 

 

BRÁZAY KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

 

7394 MAGYARHERTELEND, KOSSUTH U.53/C

 

 

 

 

HÁZIRENDJE

 

 

 

 

Hatályos: 2018.09.01

Jóváhagyta:

 

 

Baranyai Tiborné

 

 

 

Tartalom

Általános rész. 4

Munkarend. 4

Intézményi adatok: 5

Jogok és kötelességek. 6

A tanulók jogai: 6

A tanuló kötelessége, hogy. 7

A  nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 8

A fegyelmi és kártérítési felelősség. 8

A fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetési eljárás. 14

Az oktatásügyi közvetítő eljárás. 14

Az iskola munkarendje. 17

A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok. 19

Éves munkaterv. 23

Ünnepségek, megemlékezések rendje. 23

A tanulóközösség hagyományai 23

Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények. 24

A hagyományápolás külső megjelenési formái 25

Egészségügyi ellátás, intézményi védő- és óvó előírások. 25

Általános működési szabályok. 28

Tanítás kezdete: 29

Elvárások a tanítási órákon: 29

Elvárások a testnevelés órákon: 29

Elvárások óraközi szünetekben: 29

Elvárások tanítás után: 29

A diákok viselkedésére vonatkozó elvárások: 30

A tanulók mulasztására vonatkozó rendelkezések. 30

Tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok. 31

A tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje. 31

Ösztöndíj 33

Könyvtár használata. 33

Az iskolai élet tanórán kívüli formái 33

A helyiségek és az iskolához tartozó területek iskolán kívüli használata. 34

A Diákönkormányzat 34

Elektronikus napló. 38

A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok (osztályozó vizsga, javító vizsga, pótvizsga, érettségi, szakmai vizsga) 38

A jutalmazás formái: 50

Egyéni jutalmazási formák. 50

Csoportos jutalmazási formák. 51

Fegyelmi intézkedések. 51

A tanulói jogviszony. 52

A vendégtanulói jogviszony létesítése. 55

Különbözeti és beszámoló vizsgák. 56

Magántanuló. 57

Tanulmány idő megrövidítésének szabályai 57

Térítési díj és tandíj hozzájárulás. 58

Felnőttképzés. 58

Iskolaorvos, védőnő. 60

Egyéb szabályok. 60

Záró rendelkezések. 60

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Általános rész

 

A házirend nyilvános dokumentum, kihirdetése alatt azt az időpontot kell érteni, amikor az intézmény oly módon helyezi el, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.

 

Munkarend

 

A házirend rögzíti a tanulói jogokat és kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása, és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége.

 

A házirendet az iskola igazgatója készíti el, a nevelőtestület fogadja el.

A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a  Diákönkormányzat, és a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol.

 

Ezen házirend:

• A köznevelésről szóló – 2011. évi CXC. törvény

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

•  A gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

 

• továbbá az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
• valamint az intézmény Pedagógiai Programja alapján készült.

 

Az intézmény munkarendje az alapító okirat és a működési engedélyben meghatározott évfolyamok szerint kerülhet kialakításra annak függvényében, hogy a szakmaszerkezeti döntés alapján az intézmény milyen szakmai oktatási feladatok ellátására kap létszámot, illetve, hogy a nappali, esti, levelező tagozatra, gimnáziumi képzésben, felnőtt levelező tagozatra általános iskolai képzésre, valamint szakmai képzésekre milyen létszámmal és milyen összetételben jelentkeznek tanulók az adott oktatási évben.

A munkarend kialakítása tárgyév szeptember hónapban történik meg.

Az évfolyamok rögzítése, valamint az azokhoz tartozó tantárgyfelosztás nem képezi a házirend részét, az külön kerül rögzítésre és iktatásra a tárgyévben.

 

Intézményi adatok:

 

Név: Brázay Kálmán  Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola  és Szakiskola

OM azonosítója: 201362

Rövidített név: Brázay Gimnázium és Szakképző

Cím (székhely): 7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c

E-mail: brazaygimi@gmail.com

Hivatalos honlap: brazaygimi.hupont.hu

Fenntartó: De La Salle Szent János Egyesület 7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c

 

Típus: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

Alapításának éve: 2009

A módosított alapító okirat kelte, száma: 2011. április 26. 1-3/2011

Módosított alapító okirat kelte, száma: 2016.05.28.  1-1/2016

Működési engedély száma, kelte: BAB/12/1034-2/2016

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jogok és kötelességek

 

A tanulók jogai:

 

-          igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (felzárkóztatás, tanfolyam, fakultáció, könyvtár, korrepetálás, szakkör, olvasósarok, számítógéphasználat, stb.)

-          negyedéves vizsgáinak, dolgozatainak témazáró dolgozatainak érdemjegyeiről, a tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön

-          vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön

-          vizsgaidőszakban maximum napi két tantárgyból adjon számot tudásáról (Érettségi, és osztályozó vizsga kivételt képez. Pedagógiai programban rögzítésre került.)

-          a vizsgaidőszak tantárgyi beosztásáról legalább egy héttel előtte értesüljön

-          a vizsga kiértékeléséről, írásbeli munkájáról tíz tanítási napon belül értesítést kell kapnia. Ha tíz nap után kap értesítést az elért osztályzatáról, akkor a diák eldöntheti, kéri-e az osztályzatot. ( A tanár táppénzes napja nem számít bele a tíz napba.)

-          választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén

-          szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra járjon ( kulturális, tömegsport, sportverseny, stb )

-          személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára

-          rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön

-          az osztálynaplóba kerülő értékelésről, érdemjegyekről, bejegyzésekről (késés, mulasztás) folyamatosan értesüljön.

-          egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál többet ne írjon

-          a témazárók száma még heti viszonylatban sem legyen több háromnál (Amennyiben a témazárók száma meghaladja a hármat, arról tájékoztatni kell a diákönkormányzatot.)

-          a problémás ügyeiben az osztályfőnökét, szaktanárát, az iskola vezetését felkeresse, és segítségét kérje

-          tanulmányi, közösségi munkájáért elismerést kaphasson

-          véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos nagyobb közösséget érintő kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon

-          működtesse Diákönkormányzatát, ehhez a tantestület, az iskola vezetés segítségét kérheti

-          családja anyagi helyzetétől függően – kérelemre – indokolt esetben kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön.

 

A tanuló kötelessége, hogy

 

-          betartsa az iskolai házirendet

-          biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, fegyelem, ezért a mobiltelefont tanórán le kell némítani, vagy ki kell kapcsolni

-          tisztelje társait és az iskola dolgozóit

-          védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos az alkohol- és kábítószer fogyasztása

-          az iskolai ünnepélyeken az alkalomhoz illő ruhában jelenjen meg.

-          tevékenyen részt vegyen a tanórákon

-          fegyelmezett magatartással képességeinek megfelelően dolgozzon

-          tartsa tiszteletben azt a tényt, hogy társainak joga van a tudás nyugodt körülmények között történő elsajátításához

-          a tanórára a napi felszereléssel jelenjen meg, a tanszerek, a felszerelés ötször jelzett hiánya fegyelmi fokozattal jár, és beszámít a szorgalom jegybe

-          a felszerelés hiánya nem mentesít a számonkérés alól.

-          az ellenőrző könyvet, tájékoztató füzetet köteles az iskolába minden nap elhozni.

-          az ellenőrző ötszöri hiánya írásbeli fegyelmit von maga után

-          a kapott jegyet aláíratni még aznap a szaktanárral, és még aznap, de legkésőbb az osztályfőnöki órára a szüleivel is

-          vigyázzon az iskola, a tantermek és berendezés tisztaságára, állagára

-          óvja a falakat, a dekorációt

-          ügyeljen padja tisztaságára, rendjére, használja az udvart rendeltetésszerűen

-          fokozottan figyeljen a mellékhelyiségek kulturált használatára

-          az iskolában tiszta, ápolt külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő öltözékben jelenjen meg

-          iskolai ünnepélyen megfelelő öltözékben kell megjelenni. (lányok fehér blúz, fiúk fehér ing)

-          az okozott kárt jelenteni

-          a fegyelmezetlenségből, vagy gondatlanságból okozott kárt meg kell téríteni

-          a fegyelmezetlen viselkedés miatt károkozás, fegyelmi fokozatot von maga után

-          a tanórákon megengedett segédeszközökön túl nem használhat más eszközt

-          a tanórán megengedett számológép használata esetén nem használhat telefont

 

Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl. rádió, magnó, mobiltelefon, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) kiskorú tanuló a szülő, nagykorú a saját felelősségére hozhat csak az iskolába. A tárgyakért az iskola csak az általa elkövetett szándékos károkozás esetén felel.

Az iskolát a tanulók csak engedéllyel és szükség esetén felügyelettel hagyhatják el.

 

 

 

 

 

 

 

 

A  nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai

 

(20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet)

A fegyelmi és kártérítési felelősség

53. § (1) ^*  A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem az eljárás megindításának alapjául szolgáló indítvány elutasításával vagy felmentéssel végződött, a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.

(2) ^*  A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

(3) ^*  Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.

(4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

(5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata.

(2) ^*  Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad.

55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást.

(2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen.

(3) ^*  Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakközépiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(4) A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb

a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,

b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.

(5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

56. § (1) ^*  Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót szülője, törvényes képviselője, a tanulót és a szülőt meghatalmazott képviselője is képviselheti.

(2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola - a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(2a) ^*  A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. A kiskorú tanuló kérésére a meghallgatáson a szülő részvételét biztosítani kell. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni.

(3) A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

(4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

(5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.

(6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.

57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

(2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.

(3) ^*  A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

(4) ^*  Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló veszélyeztetettsége felmerül, a nevelési-oktatási intézmény vezetője jelzi azt a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a gyámhatóság számára is.

(5) ^*  A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.

58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

(2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) a tanuló nem követett el kötelességszegést,

b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,

c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,

d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy

e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

(3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.

(4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

(5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.

(6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.

(7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

(2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

60. § (1) ^*  A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.

(2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.

(3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását.

61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

(2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

 

A fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetési eljárás

 

Az oktatásügyi közvetítő eljárás

62. § (1) ^*  Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet konfliktuskezelési szaktanácsadótól, valamint az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.

(2) Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban: közvetítő) a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

(3) A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg írásban, a közvetítő e tevékenysége körében nem utasítható.

(4) Az egyeztetési eljárás dokumentációjának elkészítéséért a közvetítő felel.

(5) Az eljárás sikere érdekében a közvetítő előkészítő üléseket tarthat.

(6) A közvetítő nem járhat el, ha

a) valamelyik felet képviseli,

b) ^*  a felek bármelyikének a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

c) a felek bármelyikével vagy az érintett köznevelési intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási jogviszonyt,

d) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

(7) Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a feleket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztatni.

(8) A közvetítőt - ha a felek az írásbeli megállapodásban másképpen nem rendelkeztek - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni.

(9) Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki.

(10) Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás kötelező elemeként

a) az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét,

b) az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét,

c) a kötelességszegés rövid összefoglalását,

d) a sérelem jóvátételének módját, határidejét,

e) az eljárási költség viselését (amennyiben megállapodás nem született, a felmerült eljárási költségeket a felek fele-fele arányban viselik),

f) a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat,

g) a felek, - kiskorú kötelességszegő esetén - a szülő és a közvetítő aláírását

írásban kell rögzíteni.

(11) A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait.

(12) A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő képviselőjüknek átadja.

(13) Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát, hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből, szabálysértésből származó igényét egyéb eljárás keretében érvényesítse.

(14) Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

a) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,

b) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta,

c) az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenöt nap eredménytelenül telt el, vagy

d) megállapodás született.

 

Az iskola munkarendje

 

A tanév szeptember 1-én, illetve az adott tanítási évre maghatározott EMMI rendeletben megfogalmazottak szerint, a tanévnyitóval kezdődik, és a következő év augusztus 31-én végződik.

A tanulóknak az első tanítási órát megelőzően 5 perccel az iskolában kell tartózkodniuk.

 

Az intézmény hivatalos munkaidejében: 7 óra 00 perctől 20 óra 15 percig

 

Nappali képzés

Csengetési rend		Rövidített órák
0.óra
1.óra	07:25-08:10	07:25-08:00
2.óra	08:15-09:00	08:05-08:40
3.óra	09:15-10:00	08:55-09:30
4.óra	10:05-10:50	09:35-10:05
5.óra	10:55-11:40	10:10-10:45
6. óra	11:45-12:30	10:50-11:25
7.óra	12:35-13:20	11:30-12:05
8. óra	13:25-14:10	12:10-12:45
9. óra	14:15-15:00	12:50-13:25

 

20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet

16. § (1) Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni.

(2) ^*  Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni.

(3) ^*  A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a többi szünet időtartamánál hosszabb, főétkezésre biztosított szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg.

 

A főétkezés ideje a második óra utáni nagyszünet.

 

 

Esti-levelező képzés

 

 

CSENGETÉSI REND   MAGYARHERTELEND

	NAPPALI		ESTI
1		1	14.00 – 14.40
2		2	14.40 – 15.20
3		3	15.30 – 16.10
4		4	16.10 – 16.50
5		5	16.55 – 17.35
6		6	17.35 – 18.15
7		7	18.15 – 18.55
8		8	18.55 – 19.35
9		9	19.35 – 20.15

 

 

CSENGETÉSI REND   KŐVÁGÓSZŐLŐS

 

	NAPPALI		ESTI
1		1
2		2
3		3	15.30 – 16.10
4		4	16.10 – 16.50
5		5	16.55 – 17.35
6		6	17.35 – 18.15
7		7	18.15 – 18.55
8		8	18.55 – 19.35
9		9	19.35 – 20.15
10		10

 

 

 

 

A nyári szünetben az iskolában minden szerdán 9-11 óráig ügyelet tart.

 

A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok

51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni.

(2) ^*  Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a gyermek, a tanuló - gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,

d) ^*  a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti igazolással igazolja,

e) ^*   a középfokú iskola 10-12. évfolyamos tanulója - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja.

(3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

(4) ^*  Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti

b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén - gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a gyermekjóléti szolgálatot.

(4a) ^*  Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

 (5) ^*  Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

(6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben összesen ^* 

a) ^*  az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján b) ^*  tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás.

(7) Ha a tanulónak - az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen ^* 

a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,

b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

c)-d) ^* 

f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

(8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

(9) ^*  A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről való hiányzás további következményeit a szakképzésről szóló törvény határozza meg.

(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

 

 

Abban az esetben, ha a diák elkéséseinek összeadott percei a 45 percet elérik, elkésik tanóráról, igazolatlan órát kap.

Elkésésnek számít, ha a diák a tanár után úgy érkezik a tanórára, hogy a tanár a tanterem ajtaját már becsukta. Az osztályfőnök mérlegeli, hogy a naplóba bejegyzett késésre adott tanulói indoklás elfogadható-e.

 

A mulasztások ügyintézése a Iskolában elsősorban pedagógiai feladat, s csak másodsorban fegyelmi kérdés. Legfontosabb eszközünk a családok rendszeres látogatása, s a hiányzások megbeszélése a szülőkkel.

A tanuló mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra:

Előre látható mulasztásra a szülő aláírásával az osztályfőnöktől kell engedélyt kérni. Egy órányi hiányzást a szaktanár, egynapos mulasztást az osztályfőnök, ennél hosszabb hiányzást az iskola igazgatója engedélyezhet. Az engedélyt írásos formában, kérvényben kell megfogalmazni.

Az előre nem látható mulasztásról az iskolát a mulasztás első napján a szülőnek személyesen, levélben vagy telefonon keresztül kell értesítenie. A mulasztás igazolását a tanuló a mulasztást követő első tanítási napon köteles bemutatni. illetve legkésőbb a hiányzást követő osztályfőnöki órán. Ezektől eltérő esetekben az osztályfőnök megtagadhatja a mulasztás igazolását.

Ha a mulasztás oka betegség, a szülő évente összesen három napot orvosi papír nélkül is igazolhat, az osztályfőnök azonban megtagadhatja a szülői igazolás elfogadását, ha ezzel kapcsolatos szándékát már korábban a szülőnek írásban jelezte. A diákok családi helyzete miatt szükséges a téli időszakban annak engedélyezése, hogy szülő kérésére kétszer egy hét időtartamra tüzelő gyűjtésére kikérje a tanulót, és ezt az osztályfőnök igazolja. Az igazolást csak abban az esetben lehet megtenni, ha a kikérés tényét rögzítették.

Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul 50 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a szülőt legalább kétszer írásban figyelmeztette a következményekre.

Hiányzás gyakorlati óráról: a Szakképzési törvény ide vonatkozó rendelkezései értelmében, a szakképzési évfolyamokon, gyakorlati foglalkozáson való részvétel kötelező. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt, és igazolatlan mulasztások száma egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20 %-át, a tanuló tanulmányait, csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Az ismétléstől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a hiányzás mértéke eléri bár, de igazolatlan mulasztása nem volt, és szorgalma elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetve az előírt gyakorlati követelményeket teljesíti. Az ügyben az iskola nevelőtestülete jogosult dönteni.

 

Éves munkaterv

 

Az éves munkatervben határozza meg a tantestület a hagyományos iskolai programok időbeni elosztását. Erről az osztályfőnök ad tájékoztatást a tanulóknak, az osztályfőnöki órán, a szülőknek pedig az első szülői értekezleten. Az éves munkaterv tervezete az iskola honlapján is megtalálható.

Az éves munka, feladat és rendezvény tervének kialakításakor figyelemmel kell lenni az EMMI tanév rendjére vonatkozó előírásaira. Az éves munka,-feladat,- és rendezvényterv tervezetét folyamatosan lehet bővíteni, ha azt a nevelőtestület, és a tanulók, a felkínált programok alapján úgy ítéli meg, arra igényt tartanak.

 

Ünnepségek, megemlékezések rendje

 

-        Iskolai ünnepélyeink: tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás.

-        Az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek. Ezeken az ünnepeken a lányoknak a fehér blúz, fiúknak a fehér ing viselete kötelező.

 

A tanulóközösség hagyományai

 

Nemzeti ünnepeink közül október 23-a és március 15-e történelmi üzenetét dolgozzuk fel iskolai ünnepélyek keretén belül. Az aradi vértanukról ünnepi megemlékezést hallgatjuk meg közösen. A kilencedik és a tizedik évfolyam számára vidám vetélkedővel egybekötött „Elsősavatót” október végén rendezzük meg. November első hetében hallowen napot tartunk vetélkedővel egybekötve. Ezeknek a rendezvénynek a legfontosabb céljai közt szerepel a frissen szervezett közösségek összetartozási érzésének kialakítása, erősítése, az iskolai hagyományok megismertetése. (DÖK-kel előre egyeztetett időpontban, a diákok igénye szerint, amennyiben fenti közösségi programokat igénylik.)

A Karácsony ünneplése iskolánkban igen fontos és jelentős esemény. Az ünnep tartalma mélyül, miközben az újabb generációk a saját képükre formálják az ünneplés módozatait. Az összetartozás érzése, a szeretet mindent átható ereje, embertársaink megbecsülésének fontossága ilyenkor mélyen áthatja a közösségek minden tagját. Osztályszinten külön megemlékeznek a karácsonyról. Az iskola épületében felállítjuk a mindenki karácsonyfáját, melyet vízkeresztkor bontunk le. A DÖK az igények alapján az iskolaközösség számára közös karácsonyi műsort is rendezhet. A tanév első felében a végzős évfolyam rendezésében a szalagavató ünnepség keretében minden osztály bemutat egy vagy több közös produkciót: táncot, színpadi jelenetet. A Farsangi Bál minden évben megrendezésre kerül a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat aktív segítségével. A bál célja a kultúrált szórakozás megszervezése. A Brázay Napok rendezvénysorozatunk kétévente kerül megrendezésre. Osztályaink igen változatos tartalommal osztály-klubdélutánokat tarthatnak. Ezekre a rendezvényekre eljöhetnek az osztály tanulóinak családtagjai, az osztályba tanító tanárok. Iskolánkban a végzős diákok számára ballagási ünnepséget tartunk. Ez az ünnepség még nem rendelkezik hagyományokkal, bár a legszebb, legjelentősebb nyitott iskolai ünnepség, ahol a ballagó diákok családtagjai, hozzátartozói igen nagy létszámban kereshetik fel az iskolát.

Iskolai ünnepélyeink: tanévnyitó, tanévzáró, okt. 23., márc. 15., szalagavató, ballagás. Ezeken az ünnepeken a lányoknak a fehér blúz, fiúknak a fehér ing viselete kötelező.

 Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények

 

-       A Brázay Napok rendezvénysorozatunk kétévente kerül megrendezésre, ahol játékos vetélkedő keretében mérik össze tudásukat a tanulók egyénileg, és osztályonként.

-       Osztályaink igen változatos tartalommal osztály-klubdélutánokat tarthatnak.

-       Az iskolán kívüli rendezvényeken való részvétel a szülők és diákok írásos beleegyezésével valósul meg. A rendezvényeken az iskolai viselkedési normák az irányadóak, de a rendezvények témájához kapcsolódó viselkedési normák betartása is kötelező (pl. egyházi rendezvények, színház, stb.).

A hagyományápolás külső megjelenési formái

 

Karácsonyi és húsvéti ünnepségünkre az iskolával szoros kapcsolatot tartó Dankó Pista Közösségi Ház tagjait, valamint az iskolánk fenntartójának tagjait is meghívjuk, valamint erről a közösségi zárt portálon értesítjük volt tanulóinkat is.

Egészségügyi ellátás, intézményi védő- és óvó előírások

 

a./ Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet fenntartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozni kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetben:

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:

- a házirend balesetvédelmi előírásait

-a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket,

- a menekülési útvonalat

- a menekülés rendjét

- a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartására.

b./ Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie

Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

Az iskolában történt bármiféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A nevelési-oktatási intézmény baleset-megelőzési tevékenysége, a tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége

168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások).

(2) A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira.

(3) A nevelési-oktatási intézményekben

a) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására,

b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében,

c) fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését.

169. § (1) ^*  A nevelési-oktatási intézmény kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget.

(2) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével - a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni.

(3) Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

(4) Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével - telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen - azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

(5) Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely

a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,

d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását

okozza.

(6) Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége.

(7) ^*  A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító megyeszékhely szerinti járási hivatal részére.

(8) ^*  A megyeszékhely szerinti járási hivatal az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartótól, a tankerületi központ a nevelési-oktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére.

(9) A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.

(10) Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

 

c./ Egészségügyi ellátás

Az iskola dolgozói és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt. Az iskola igazgatója a fenntartó segítségével biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit.

Az iskolaorvos munkáját az igazgatóval egyeztetett terv alapján külön jogszabály rendelkezése szerint végzi. Az iskolaorvos rendelését Magyarhertelenden, az orvosi rendelőben végzi. A védőnő helyben található az iskola emeletén. Ha az egész osztály szűrővizsgálaton vesz részt, akkor a vizsgálat ideje alatt az órát tartó tanár felügyel.

Iskola, illetve üzemorvos: Dr. Óberling János

Védőnő: Götzerné Scheid Edit

 

Általános működési szabályok

 

Tanítás kezdete:

•  a tanuló úgy érkezzen az osztályba, hogy becsengetésre készen álljon a tanuláshoz
• tanszereit, felszereléseit készítse elő

 

Elvárások a tanítási órákon:

 

•  az első órát felállással kezdik a tanulók
• vendég, látogató érkezésekor némán felállnak
•  ha a tanórát más tanteremben kell tölteni, az ott maradt felszerelést, értékeket köteles tiszteletben tartani
• az iskolába hozott értékekért, amelyek nem a tanuláshoz szükségesek, a tanuló felelős
• informatikai, interaktív termekben az étkezés tilos

Elvárások a testnevelés órákon:

 

•  a tornaszobába ételt, italt bevinni tilos
• kötelező felszerelés: tornafelszerelés, tornacipő
• balesetvédelmi szempontok miatt tilos az órán nyaklánc, óra, gyűrű, karkötő, nagy lógó fülbevaló viselete, valamint a rágógumizás

 

Elvárások óraközi szünetekben:

 

•  az óraközi szünetekben a tanulók a tanteremben, folyosókon, zsibongóban tartózkodhatnak
• mások testi épségét rohangálással nem veszélyeztetheti

 

Elvárások tanítás után:

 

•  az utolsó tanítási óra után, ha délutáni iskolai foglalkozása van, a szabadidős foglalkozásra kijelölt teremben, vagy a zsibongóban tartózkodhatnak
• a tanítási órák befejezését követően a székeket az asztalokra kell helyezni, a szemetet a padokból el kell távolítani, a szemét tárolására kijelölt edénybe el kell helyezni

 

A diákok viselkedésére vonatkozó elvárások:

 

•  a közösségi életben meg kell tartani a kultúrált viselkedés szabályait
• a véleményt megfelelő hangnemben kell elmondani
• a tanítási idő alatt tilos rágógumizni, napraforgót fogyasztani
• az iskolán kívül az iskolai magatartási normák szerinti viselkedést várjuk el
• tilos a dohányzás, a szeszesital, és a kábító hatású szerek használata

 

 

A tanulók mulasztására vonatkozó rendelkezések

 

A mulasztások ügyintézése a Iskolában elsősorban pedagógiai feladat, s csak másodsorban fegyelmi kérdés. Legfontosabb eszközünk a családok rendszeres látogatása, s a hiányzások megbeszélése a szülőkkel.

A tanuló mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra:

Előre látható mulasztásra a szülő aláírásával az osztályfőnöktől kell engedélyt kérni. Egy órányi hiányzást a szaktanár, egynapos mulasztást az osztályfőnök, ennél hosszabb hiányzást az iskola igazgatója engedélyezhet. Az engedélyt írásos formában, kérvényben kell megfogalmazni.

Az előre nem látható mulasztásról az iskolát a mulasztás első napján a szülőnek személyesen, levélben vagy telefonon keresztül kell értesítenie. A mulasztás igazolását a tanuló a mulasztást követő első tanítási napon köteles bemutatni. Ezektől eltérő esetekben az osztályfőnök megtagadhatja a mulasztás igazolását.

Ha a mulasztás oka betegség, a szülő évente összesen három napot orvosi papír nélkül is igazolhat, az osztályfőnök azonban megtagadhatja a szülői igazolás elfogadását, ha ezzel kapcsolatos szándékát már korábban a szülőnek írásban jelezte.

Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul 50 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a szülőt legalább kétszer írásban figyelmeztette a következményekre.

 

Abban az esetben, ha a diák 3-szor elkésik tanóráról, igazolatlan órát kap.

Elkésésnek számít, ha a diák a tanár után úgy érkezik a tanórára, hogy a tanár a tanterem ajtaját már becsukta. Az osztályfőnök mérlegeli, hogy a naplóba bejegyzett késésre adott tanulói indoklás elfogadható-e.

Az első igazolatlan óra keletkezésekor hivatalos értesítőt kell küldeni a szülőnek. A 10. igazolatlan óra megszerzése után ugyanezt az eljárást meg kell ismételni, valamint az illetékes jegyzőt értesíteni kell. 10 óránként az eljárást meg kell ismételni, és 50 igazolatlan óra esetén feljelentést kell tenni.

 

Tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok

 

Iskolánkban tantárgy a cigány kisebbségi népismeret, valamint második idegen nyelvként a beás nyelv. A biológia tantárgy mellett nagy hangsúlyt fektetünk az egészségtan tantárgy oktatására is.

A tantárgyválasztás lehetőségét minden tanév végén már egyeztetjük a Diákönkormányzattal, és a lehetőségekhez mérten alakítjuk ki éves munkatervünket. Egyéb nyelvek oktatására is lehetőség van iskolánkban fakultáció keretében, megfelelő számú jelentkező esetén. A fakultációs nyelvórák megtartása kizárólag a kötelező tanítási órák után valósulhat meg.

 

A tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje

 

Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (továbbiakban: tankönyvfelelős) végzi.

Az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott tankönyvtámogatás összege felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai könyvtár részére történő tankönyvrendelés teljesítésére.

Az iskola biztosítja diákjai számára a tankönyveket, illetőleg esetenként a taneszközöket is.

Az iskolai tankönyvellátás rendjéről – az e szabályozásban meghatározottak figyelembevételével – a nevelőtestület dönt.

A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy a KELLO rendszeren keresztül megtekinthető, és az ott megtalálható minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára.

A pedagógusok a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 8-ig leadják a tankönyvfelelősnek a tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket. A tankönyvjegyzék kialakításánál, kérjük a tanárokat, hogy az Eszterházy Károly Egyetem által kifejlesztett tankönyveket részesítsék előnyben. A választásnál legyenek figyelemmel, hogy a törvényben meghatározott keretösszeg, ebben a konstrukcióban fedezi a tankönyvek összértékét.

A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

A tankönyveket az első tanítási napon kapják meg a tanulók az iskolában, illetve a KELLO által kijelölt napon, vagy pótrendelés idején, szintén a KELLO által meghatározott időben. A tanulóknak a könyvtári kölcsönzéssel kapott könyvek árát nem kell kifizetniük, de tanév végén le kell adniuk.

A februári tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél.

Iskolán minden nappali tagozatos, 9. évfolyamos tanulója térítésmentesen kapja az iskolai könyvtáron keresztül a tankönyveket, melyeket a tanév végén köteles leadni. A rongálódott, elveszett tankönyveket köteles megfizetni, illetve pótolni. Felsőbb évfolyamos (10-12. évfolyam) tanulóink részére a törvényi előírások figyelembevételével kaphatnak térítésmentesen, illetve térítés kötelesen tankönyveket.

A könyvelőirodának a tankönyvkiadótól megvásárolt tankönyveket a tankönyvkiadó által az iskola nevére és címére kiállított számla alapján a dologi kiadások között készletbeszerzésként kell elkönyvelnie.

 

Ösztöndíj

 

Kizárólag a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók a törvényben meghatározott feltételek mellett részesülhetnek a Szabóky Adolf ösztöndíjban.

Az ösztöndíj mértéként az érdemjegyek, és a törvényi előírások figyelembevételével kell alkalmazni.

Iskolánkban azok a tanulók részesülhetnek ösztöndíjban,a kik a szakmaszerkezeti döntésben meghatározott hiányszakmai szakképzésben vesznek részt, és ezekre a szakképzésekre a rendeletben meghatározott létszám szerint jogosult iskolánk.

 

Könyvtár használata

 

Az iskola könyvtára minden dolgozó és tanuló számára ingyenesen használható. A könyvek szabadpolcos rendben vannak elhelyezve. A tanulók csak pedagógus, illetve a könyvtár kezelésével megbízott jelenlétében választhatnak könyvet/könyveket, melyet feljegyeznek az ott rendszeresített füzetbe, és a kölcsönző, ezt aláírásával igazolja. A könyv visszavételét szintén aláírással kell igazolni pedagógus, vagy a megbízott részéről.

A könyvtár folyamatosan rendelkezésre áll mind a tanulók, mind a pedagógusok részére az iskola nyitvatartási ideje alatt.

 

Az iskolai élet tanórán kívüli formái

 

•  az iskolai munkaterv szerint szervezett iskolai kulturális rendezvényeken, évnyitón és évzárón minden tanulónak részt kell vennie
• indokolt esetben az igazgató adhat felmentést, egyeztetve az osztályfőnökkel
• a nevelő ajánlására a tanuló korrepetáláson vehet részt (9. óra)
• minden foglalkozásról való távolmaradást a szülő kérheti, illetőleg igazolja

 

A helyiségek és az iskolához tartozó területek iskolán kívüli használata

 

•  a könyvtárat a tanulók nyitvatartási időben látogathatják (tanítási időben)
• a szolgáltatások igénybevétele díjtalan
• egyszerre maximum három könyvet lehet kölcsönözni, tanár felügyelete mellett
• a tanév végén a könyveket vissza kell hozni
• az erősen rongált, vagy elveszett könyvet meg kell téríteni, vagy pótolni
• a tornaszobában, csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a diákok
• az informatika termekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a diákok
• az intézmény informatikai eszközeit csak tanár engedélyével használhatják a tanulók
• a tornaszobát tanári felügyelet mellett használhatják a diákok, a felszereléseket csak rendeltetésszerűen, a tanár jelenlétében használhatják
• a szakmai gyakorlati termeket (és az ott található felszereléseket) csak tanár jelenlétében és felügyeletében használhatják, valamint a közismereti tantárgyak oktatásához használt egyéb oktatási eszközöket is kizárólag tanár felügyelete mellett használhatják.

 

A Diákönkormányzat

 

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját patronáló tanár segíti.

 

A Diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

 

A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

 

A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

 

A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskolai Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- a jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor

- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

- a Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

 

A Diákönkormányzat iskolai vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőségi értekezleten, a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán.

Az iskolai diákfórumokat a diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja.

 

A Diákönkormányzat képviselője minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottság ülésein.

A Diákönkormányzat havi megbeszélésein részt vesz a diákmozgalmat segítő patronáló tanár, tájékoztatja a diákvezetőket a következő időszak főbb feladatairól, értékeli az előző időszak akcióit.

A diákmozgalmat segítő patronáló tanár tájékoztatja az igazgatóhelyettest az önkormányzat ülésein felmerülő kérésekről, véleményekről, javaslatokról.

 

A tanuló jutalmazások, és fegyelmi intézkedések elvei és formái

 

• a nevelőtestület pedagógusai a tanuló negatív és pozitív cselekedeteit értékeli a cselekedet arányában
• a jutalmazás célja az elismerés, az ösztönzés
• a büntetés célja a cselekedet megismétlődésének megakadályozása

 

A tanulók jutalmazásának elvei és formái

 

• azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetőleg jutalmazza
• az intézmény jutalmazza a megyei és országos versenyek helyezettjeit
• a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, csoportos jutalomban lehet részesíteni
• 120. § (1) Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat).
• (2) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt
• a) saját működéséről,
• b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
• c) hatáskörei gyakorlásáról,
• d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
• e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint
• f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.
• (3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.
• (4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
• (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl -
• a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
• b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
• c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
• d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
• e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
• f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
• g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben
• ki kell kérni.
• (6) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
• (7) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését.
• (8) A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
• (9) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
• (10) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.