Brázay Kálmán Általános Iskola és Gimnázium

7394 Magyaarhertelend, Kossuth u. 53/c

OM:201362

 

2023

Szervezeti és működési szabályzat megtekinthető:

 

https://kir2info.kir.hu/pub/Index/201362

 

Jóváhagyva: 2023.07.01

Baranyai Tiborné intézményvezető

 

 

 

A BRÁZAY KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

 

 

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

 https://kir2info.kir.hu/pub/Index/201362 (2021. 09.01-től hatályos)

 

 

 

 

 

 

 

 

 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 

 

Hatályos: 2018. szeptember 01.

 

 

 

 

 

Jóváhagyta: Baranyai Tiborné

 

 

Tartalom

1. Általános rendelkezések. 5

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. 5

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat törvényi háttere. 5

1.3. A szabályzat hatálya. 6

1.4.Az intézmény adatai 6

1.5 Az intézmény alapítója és fenntartója. 7

2.  A Törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 7

Az intézvény szerkezete. 7

Az intézmény alaptevékenysége: 7

Évfolyamok: (nappali,esti,levezelő) 7

Alapfeladata: 9

TEÁOR számok és 6 jegyű szakmakódok. 9

Kiegészítő tevékenység. 10

Ellátható vállalkozások köre és mértéke: az intézmény nem folytat vállalkozási tevékenységet. 11

2.1. Az intézmény jogállása. 11

2.2. A gazdálkodás módja. 12

2.3. Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata. 12

2.4. Alap- és egyéb feladatok: 13

2.5. Az intézmény alapdokumentumai 14

2.6. Az intézmény jogosultsága. 14

3. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése. 14

3.1. Vezetési szintek. 15

3.2. Szervezeti felépítés. 15

3.3. Az intézmény vezetősége. 16

Az intézmény vezetősége: igazgató, igazgatóhelyettes. 16

3.4.Az igazgató. 16

3.5. Az igazgatóhelyettes. 18

Igazgatóhelyettesi feladatok. 18

Szervezési feladatok. 19

A pedagógiai munka segítése. 19

3.6. A nevelőtestület 19

3.7.  A szakmai munkaközösség. 21

3.8. A tanuló kötelessége, hogy. 21

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje. 33

4.1. Pedagógusok. 33

4.2. A belső ellenőrzés rendje. 33

4.2.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje. 33

4.2.2. A nevelő-oktató munkát segítő-kiszolgáló munkaterületek belső ellenőrzésének rendje. 34

4.2.3.  A diákok előrehaladásának átfogó értékelése. 35

5. Az Iskola működési rendje. 38

5.1. A Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola működését biztosító szervezeti egységek  38

5.1.1. Iskolavezetés. 38

(2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) 38

5.1.2. A nevelőtestület 38

(2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) 38

5.1.3. A Diákönkormányzat 38

5.1.4. A Szülői Választmány (Szülői munkaközösség) 40

5.2. Az iskola és a Szülői Választmány közötti kapcsolattartás. 41

5.2.1 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje. 41

A szülői értekezletek rendje: 42

A szülői fogadóórák rendje: 42

5.2.2. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje. 42

5.2.3. Azok az ügyek, amelyekben a Szülői Választmányt véleményezési vagy egyetértési joggal ruházza fel e szabályzat 42

5.3. Az intézmény külső kapcsolatai 43

5.3.1. Rendszeres külső kapcsolatok. 43

5.4. Az iskola és a diákok közötti kapcsolat 45

5.4.1 A tanulói jogviszony. 45

5.4.2. A tanulók jogai és kötelezettségei: 49

5.4.3. Ösztöndíjak. 49

5.4.3.1 Térítési díj és tandíj hozzájárulás. 50

5.4.4 A tanulók mulasztására vonatkozó rendelkezések. 50

5.4.5. A diákok értékelésének elvei és formái 53

5.4.6. Fegyelmi intézkedések, és fegyelmi büntetések. 65

5.4.7 Az kártérítés felelősség szabályai 71

5.5. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái 72

5.6.  A tanév helyi rendje: 72

5.7.  A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje. 73

5.8.  Pedagógusok munkarendje. 73

5.9. Az intézményvezetők kötelező óraszáma és munkaideje. 76

5.10. Az intézmény tanulóinak munkarendje. 76

5.11. Az intézmény nyitva tartása. 76

5.12. A tanítás (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama. 77

6. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 77

6.1. Az intézmény nevelőtestülete. 78

6.1.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó átruházott ügyek. 79

6.2. Szakmai munkaközösségek. 79

6.2.1. Szakmai munkaközösségek tevékenység. 79

6.2.2. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje. 80

6.3. Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés és teljesítménypótlék feltételei 80

6.4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje. 81

7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje. 82

7.1. Az iskolaközösség. 82

7.2. A szülői munkaközösség. 82

7.3. A diákönkormányzat 82

7.4. Gyakorlati képzőhelyek. 83

7.5. Az osztályközösségek. 83

8. Külső kapcsolatok rendje. 83

8.1. Iskolaorvosi, védőnői hálózat 84

8.2. Pedagógiai szakszolgálatok. 84

8.3. Pedagógiai szakmai szolgáltatások. 84

8.4. Gyermekjóléti szolgálat 85

9. Az intézményi hagyományok ápolása. 85

9.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 85

9.2. Ünnepségek, megemlékezések rendje. 86

9.3. Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények. 87

9.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái 87

10. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. 87

Egészségügyi ellátás, intézményi védő- és óvó előírások. 87

11. Intézményi védő-óvó előírások. 89

11.1. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek intézményben benntartózkodásokra vonatkoznak, tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok. 89

11.2. A gyermek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend. 90

11.3. Teendők rendkívüli események esetére. 91

11.4. A dohányzás intézményi szabályai 91

12. A tanulók ügyeinek intézésével kapcsolatos szabályok. 91

12.1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás. 91

12.2. A  nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 92

12.3.A fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetési eljárás. 97

12.4. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje. 99

13. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete. 102

A tanórán kívüli foglalkozások. 102

14. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok. 103

15. Záró rendelkezések. 106

Mellékletek: 107

1. számú melléklet 107

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje. 107

2. számú melléklet 108

Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesített rendje. 108

3. számú melléklet 111

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. 111

4. számú melléklet 112

Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták  112

Tanár munkaköri leírás-mintája. 112

Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája. 115

Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája. 118

Takarító, karbantartó munkaköri leírás-mintája. 119

Az iskolatitkár munkaköri leírása. 121

5. számú melléklet 123

A tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje. 123

Könyvtár használata. 124

6. számú melléklet 125

A pedagógusok használatába adott informatikai eszközökre vonatkozó szabályok. 125

 

 

 

 

 

 

1. Általános rendelkezések

 

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

 

A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

 

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat törvényi háttere

 

• 2011. évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről
• 229/2012.(VIII.28.) Korm.rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
• A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők:
• 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 326/2013. (VIII.30) Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
• 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
• 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
• 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
• Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet
• 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

 

 

1.3. A szabályzat hatálya

 

 

Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára, az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, illetve az intézmény valamennyi tanulójára és az iskola szolgáltatásait igénybe vevők teljes körére.

Az intézmény munkáját saját pedagógiai programja, az éves munkaterv, az SZMSZ és a házirend alapján végzi.

A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, az ügynek

megfelelően részt vesznek a nevelő testület tagjai, a szülők, a tanulók, a jogszabályban meghatározottak szerint.

A gimnázium és szakképző iskola a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, a tanulók adatairól. Az adatok hivatali titokként kezelendők, csak a jogszabályban előírt esetekben adhatók ki. (Adatvédelmi tv.)

 

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület és a fenntartó egyesület együttes ülése 2013. IX. hó 01. napján fogadta el a Diákönkormányzat és a Szülői munkaközösség egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

 

1.4.Az intézmény adatai

 

Név: Brázay Kálmán  Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola

Új név: Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközép Iskola, Szakiskola

OM azonosítója: 201362

Rövidített név: Brázay Gimnázium és Szakképző

Új rövidített név: Brázay Gimnázium és Szakközép

Cím (székhely): 7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c

E-mail: brazaygimi@gmail.com

Hivatalos honlap: brazaygimi.hupont.hu

 

Típus: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

Alapításának éve: 2009

A módosított alapító okirat kelte, száma: 2016. május 28. 15-2/2016.

Működési engedély száma, kelte: BAB/12/1034-2/2016

Bankszámla száma: 50300185-15100546

Számlavezető pénzintézet: Mecsekvidéke Takarékszövetkezet

Adószám: 18332809-2-02

 

1.5 Az intézmény alapítója és fenntartója

 

Neve: DE LA SALLE SZENT JÁNOS EGYESÜLET

 

Címe: 7394 Magyarhertelend, Kossuth  u.53/c

 

adószáma: 18292703-1-02

 

2.  A Törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézvény szerkezete

 

Székhely:      7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c

Telekhelyei:  7673 Kővágószőlős, Rákóczi u.2

                       

Az intézmény maximális tanulólétszáma: 1334 fő (létszámbontás alapító okiratban)

 

Az intézmény alaptevékenysége:

85.20 általános alapfokú oktatás

85.31 általános középfokú oktatás

85.32 szakmai középfokú oktatás

84.41 felsőszintű, nem felsőfokú oktatás

 

Évfolyamok: (nappali,esti,levezelő)

 

-       általános iskola (5-8. évfolyam)

-       gimnázium (9-12. évfolyam)

-       szakgimnázium (9-12. évfolyam)

-       technikum (13. évfolyam)

-       szakközép iskola (9-12, 9-13. évfolyam)

-       szakiskola (9-12. évfolyam) sni, tanulásban akadályozott

-       szakképző évfolyam (1-11-2/14-ig) kifutó rendszerben

-       szakképzés (9-11. évfolyam)

-       szakiskola (4 évfolyam, 9-12 évfolyam)

-       szakközépiskola (9-12. évfolyam + 1 év szakmai képzés)

-       szakiskola (9-11. általános képző évfolyam)

-       szakképző évfolyam (1/11;2/12;3/13)

-       előrehozott szakképzés (9-11. évfolyam) (1/9;2/10;3/11)

 

Az alábbi képesítésekben:

 

        34 811 04                       Szakács

         34 811 04                       Szakács, (sni, tanulásban akadályozott)       

        34 522 04                       Villanyszerelő                                             

        34 762 01                         Szociális gondozó és ápoló

        54 761 02                       Kisgyermek gondozó, nevelő         

        54 762 02                       Szociális asszisztens

        54 346 01                       Irodai asszisztens

        34 854 06                          Hegesztő

        34 215 01                         Népi kézműves (szőnyegszövő szakirányú)  sni

                                                                                tanulásban akadályozott

 

Szakközépiskolai ágazatok:

III. szociális

V. képző és iparművészet

IX. gépészet

XI. villamosipar és elektronika

XXVII. vendéglátóipar

 

 

Nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok: kisebbségi népismeret oktatás, beás és lovári nyelv, cigány kisebbségi népismeret oktatás valamennyi intézménytípusban.

Integrált nevelés- oktatás: Integrációs felkészítés (11/1994.(VI.8.)) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 39/D, illetve 39/E § szerint.

Az intézményben integrált oktatás keretében nappali munkarendben ellátható a 9-10. évfolyamon 20 fő és a 11-12. évfolyamon 12 fő értelmi (tanulásban akadályozott) fogyatékos tanuló; valamint

-       a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével;

-       a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével;

küzdő tanulók a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és intézménykijelölő határozata alapján.

 

Alapfeladata:

TEÁOR számok és 6 jegyű szakmakódok

 

8520              Alapfokú oktatás

852001          Alapfokú oktatás m.n. s.

852003          Alapfokú felnőttoktatás

 

8531               Általános középfokú oktatás

853101          Általános középfokú oktatás

853102          Általános középfok felnőttoktatás

 

8532               Szakmai középfokú oktatás

853202          Szakmai szakiskolai oktatás

 

8541               Felső szintű, nem felsőfokú oktatás

854101          Felsőfokú szakképzés

854102          Szakmai képzési célú felnőttképzés

 

8551 -            Sport, szabadidős képzés

855101          Sport, szabadidős képzés

 

8559               M. n. s. egyéb oktatás

855901          M.n.s. egyéb oktatás szakkör keretében

855902          Iskolarendszeren kívüli tanulmányi verseny, tanfolyam szervezése

855907          Általános képzési célú felnőttképzés

855908          Nyelvi képzés

 

8560               Oktatást kiegészítő tevékenység

856004          Vizsgáztatás (oktatásban)

 

Kiegészítő tevékenység

 

Az intézményben jelentkező igények alapján a meghatározott maximális tanuló létszám keretein belül a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokban meghatározottak szerint biztosítja:

• A tanulók hitéleti tevékenységét.
• A tanulók tankönyvellátását.
• Bejáró tanulók ellátását.
• Iskola-egészségügyi szolgálatot.
• kedvezményes étkeztetést.
• Tanórán kívüli oktatási feladatok ellátását.
• Pedagógus továbbképzést, szakvizsga támogatását.
• Pedagógus szakkönyvvásárlás támogatását.
• Szakmai- és informatikai fejlesztési feladatok ellátását.
• Iskolakönyvári tevékenységet.
• Sportkörök, kirándulások, táborok szervezését.
• Kulturális egyéb szabadidős és egészségfejlesztési programok szervezését.
• Kiállítások szervezését, diákok munkáinak bemutatását.
• Továbbképzések, tanfolyamokhoz való hozzáférést.
• Tanórán kívüli képzéseket önköltséges alapon.
• Tanulók ösztöndíjakhoz való hozzájutását.

Ellátható vállalkozások köre és mértéke: az intézmény nem folytat vállalkozási tevékenységet.

 

A feladat ellátást szolgáló vagyon:

Ingó vagyon: a mindenkori intézményi leltár szerint.

 

Ingatlan vagyon: az iskola székhelye (Magyarhertelend, Kossuth L. u.53/c) az intézményt fenntartó egyesület tulajdona, amely magába foglalja az épület feletti rendelkezés jogát.

 

A vagyon fölötti rendelkezés joga: az ingó vagyon felett a mindenkori igazgató, a bérleményekre vonatkozóan a fenntartó rendelkezik.

 

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: az igazgatót a De La Salle Szent János Egyesület elnöksége többségi döntéssel nevezi ki. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgatóra vonatkozóan az elnök, és egy elnökségi tag gyakorolja.

 

 

2.1. Az intézmény jogállása

 

Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

 

Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

-      általános iskola (felnőttoktatási tagozat, 5-8. évfolyam),    

-     gimnázium (9-12. évfolyam)

-     szakgimnázium (9-12. évfolyam)

-     technikum (13. évfolyam)

-     szakképző iskola (9-12., 9-13 évfolyam)

-     szakiskola (9-12. évfolyam) sni, tanulásban akadályozott

-     szakképzés (9-11. évfolyam)

-     szakiskola (4 évfolyam) (9-12. évfolyam)

-     előrehozott szakiskola (1/9;2/10;3/11)

-      érettségire épülő 1/13. – 2/14 évfolyam

-      érettségire nem épülő 1/11., 2/12. szakképző évfolyamok.

8.     Tagozat:                             nappali, esti, levelező.

Alapító: De La Salle Szent János Egyház

Fenntartó jogutód: De La Salle Szent János Egyesület

Felügyeleti szerv: A De La Salle Szent János Egyesület

 

2.2. A gazdálkodás módja

A fenntartó döntése alapján az intézmény gazdálkodási szempontból önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény.

Az intézményi vagyon tulajdonjoga: A De La Salle Szent János Egyesületet illeti meg.

Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik.

A tervezett éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket.

 

2.3. Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata

 

Hosszú bélyegző felirata és lenyomata:

Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola 7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c

Új hosszú bélyegző felirata és lenyomata:

Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakképző Iskola, Szakiskola

7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c

adószám: 18332809-2-02

OM azonosító: 201362

 

 

Körbélyegző felirata és lenyomata:

Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola Magyarhertelend

Új körbélyegző felirata és lenyomata:

Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakképző Iskola, Szakiskola, Magyarhertelend

 

 

Érettségi körbélyegző felirata és lenyomata:

A Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola

mellett működő Érettségi vizsgabizottság

 

Új érettségi körbélyegző felirata és lenyomata:

Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakképző Iskola, Szakiskola mellett működő Érettségi vizsgabizottság

 

Szakmai vizsgabizottság körbélyegző felirata és lenyomata:

A Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola mellett működő Szakmai vizsga vizsgabizottsága

 

Új szakmai vizsgabizottság körbélyegző felirata és lenyomata:

Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakképző Iskola, Szakiskola

Szakmai vizsga vizsgabizottsága

 

Elhelyezésük az igazgatói irodában.

A körbélyegző lenyomata hivatalos iratokon aláírással együtt érvényes. A jogköröket a munkaköri leírások szabályozzák.

 

2.4. Alap- és egyéb feladatok:

 

Alapfeladat: Általános műveltséget megalapozó érettségi vizsga

                        Szakmunkásvizsga

Egyéb feladatok, speciális képzési formák:

esti-levelező tagozat

szakképzés és vizsgáztatás

képességfejlesztés (SNI tanulók)

 

2.5. Az intézmény alapdokumentumai

Az intézmény jogszerű működését az alapító okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel, valamint a működési engedély biztosítja.

Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait, valamint a szakképzési programokat, melyek a szakképzésben irányadók, s melyet a fenntartó hagyott jóvá.

 

A pedagógiai program tartalmazza:

- nevelés és az oktatás célját és feladatait,

- az iskola profiljait,

- a helyi tantervet és óratervet,

- az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését,

- a minősítés szempontjait és módját,

- a tanulói jogviszony létesítésének feltételeit,

- az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységeket.

Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tennivalóit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti.

 

2.6. Az intézmény jogosultsága

 

Gimnáziumi érettségi bizonyítványok kiállítása.

OKJ bizonyítvány kiállítása.

3. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése

 

3.1. Vezetési szintek

 

Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az igazgatót távolléte idején teljes jogkörrel-kivéve a munkáltatói jog- helyettesíti az igazgatóhelyettes.

Az igazgató helyettesítésére vonatkozó további előírások:

- a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg az igazgató helyett,

- a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, és amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,

- a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

 

 

Az igazgatót a vezetésben segítik az igazgatóhelyettes. A pedagógusok illetékességi körükben részt vesznek a munka tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, valamint a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezésében és ellenőrzésében.

Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják.

 

3.2. Szervezeti felépítés

 

 

 

3.3. Az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetősége: igazgató, igazgatóhelyettes

 

3.4.Az igazgató

 

A köznevelési intézmény vezetője

-       felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért,

-       dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe,

-        felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,

-        képviseli az intézményt.

-        A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel

-        a pedagógiai munkáért,

-        a nevelőtestület vezetéséért,

-        a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,

-        önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,

-        a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,

-        a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

-        a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

-        diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,

-        a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,

-        a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

-        a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

-        A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

-        A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

-        A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.

-        A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus „címzetes igazgatói” pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka.

 

Az igazgató joga kiterjed gazdálkodási szempontból a költségvetési előirányzatok, a béralap feletti önálló rendelkezésre. A nevelőtestület véleményét a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésekor, valamint a beruházási és fejlesztési tervek elkészítésekor kell kérnie.

 

Az igazgató feladatkörébe tartozik továbbá

• a nevelőtestület vezetése,
• a nevelő- oktató munka tervezése, szervezése, ellenőrzése és értékelése, a tevékenység irányítása,
• a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése,
• a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
• a tanórán kívüli tevékenység szervezése, az iskolai diákmozgalom segítése, működése feltételeinek biztosítása és tevékenységének felügyelete.

A vezetői munkamegosztásban az igazgató fenntartja döntési jogát a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének hatáskörébe.

 

3.5. Az igazgatóhelyettes

 

Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az igazgatóhelyettest az nevelőtestület  egyetértésével az igazgató választja és bízza meg. A megbízás határozott időre szól, általában az igazgatói megbízás időtartamára.

 

Igazgatóhelyettesi feladatok

 

Az oktató-nevelő munka felügyelete

 

Az igazgatóhelyettes feladata a pedagógusok munkájának szervezése, ellenőrzése.

A felsorolt - irányítása alá tartozó - szaktárgyak körében:

az egyéni tanári teljesítmények folyamatos követése (építő kritikája, dicsérete, jutalmazási javaslata, szakmai, módszertani, pedagógiai segítése), az oktatási folyamat dokumentumainak ellenőrzése, az évfolyam- vagy osztályszintű átfogó vizsgálatok, felmérések szervezése, a tantárgyfelosztás előkészítésében való aktív részvétel, az osztályozó, javító illetve különbözeti vizsgák szervezése, előkészítése tantestületi döntésre. A személyi és tárgyi feltételek biztosításának előkészítésében való részvétel (észrevételek, tapasztalatok egyéb információk biztosítása az igazgatói döntéshez).

 

 

Szervezési feladatok

 

A tanév munkarendjében meghatározott feladatok megvalósulásának segítése, rendezvények előkészítése, adott időszakokhoz kapcsolható szervezési feladatok ellátása.

 

 

A pedagógiai munka segítése

 

Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési célok megvalósításának segítése, a szaktanárok és az osztályfőnökök pedagógiai munkájának irányítása, felügyelete.

 

Az igazgató munkáját könyvelő iroda segíti. E munka során szervezi, irányítja és ellenőrzi a könyvelést végzők munkáját. A könyvelő iroda elvégzi a bérszámfejtéseket, a nyilvántartásokat, valamint könyvelési feladatokat látnak el.

A gazdasági tevékenység szabályosságát könyvvizsgáló végzi.

3.6. A nevelőtestület

 

70. § (1) ^*  A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

(2) A nevelőtestület

a) a pedagógiai program elfogadásáról,

b) az SZMSZ elfogadásáról,

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,

e) a továbbképzési program elfogadásáról,

f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

g) a házirend elfogadásáról,

h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,

i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,

j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,

k) jogszabályban meghatározott más ügyekben

dönt.

(3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

(4) A közös igazgatású köznevelési intézményben, az általános művelődési központban és a szakképzési centrumban azokban az ügyekben, amelyek ^* 

a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben,

b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben

foglalkoztatott - a 4. § 18. pontjában felsorolt - alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el.

(5) ^*  Az óraadó, állami iskolákban a választható hit- és erkölcstan tantárgy oktatója a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (2) bekezdés h)-i) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal.

(6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja.

 

3.7.  A szakmai munkaközösség

 

 

71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.

(2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg.

(3) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.

(4) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben.

(5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.

 

3.8. A tanuló kötelessége, hogy

 

a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,

b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,

c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,

d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait,

e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,

f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,

g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,

h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

(2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

(3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy

a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,

b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,

c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,

d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,

e)¹³⁶ egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt,

f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,

g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,

h) az oktatási jogok biztosához forduljon.

(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

(5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.

(6) A tanuló joga különösen, hogy

a) kollégiumi ellátásban részesüljön,

b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül,

c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást,

d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,

e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,

g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon,

h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,

i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,

j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,

k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,

m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,

n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe,

o) választó és választható legyen a diákképviseletbe,

p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását,

q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

(7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.

(8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

(9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.

(11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.

(12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.

(13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.

(14) Esti és levelező rendszerben a felnőttoktatásban résztvevő tanulóknak átjárhatóságot biztosítunk azzal, hogy munkahelyi, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt bármelyik telephelyen részt vehetnek az oktatásban.

46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy

a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,

b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,

c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,

d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait,

e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,

f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,

g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,

h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

(2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

(3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy

a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,

b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,

c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,

d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,

e) ^*  egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt,

f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,

g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,

h) az oktatási jogok biztosához forduljon.

(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

(5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.

(6) A tanuló joga különösen, hogy

a) kollégiumi ellátásban részesüljön,

b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül,

c) ^*  igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, lelki, testi és értelmi fejlődését elősegítő védelemben részesüljön a köznevelési intézmény által biztosított számítógépeken való internet-hozzáférés során,

d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,

e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,

g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon,

h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,

i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,

j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,

k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,

m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,

n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe,

o) választó és választható legyen a diákképviseletbe,

p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását,

q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

(7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.

(8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

(9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) ^*  Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.

(12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.

(13) ^*  Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője mint a diákigazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. LXXXIII. évi törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A diákigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A diákigazolvány birtokosa az elektronikus kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK) kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti adatokat, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat.

(14) ^*  A diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza

a) azon legfeljebb két köznevelési intézmény rövidített nevét, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, valamint a település nevét, ahol az intézmény székhelye vagy telephelye található,

b) a tanuló lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a diákigazolványon megjelenítésre kerül,

c) a tanuló oktatási azonosító számát,

d) a tanuló oktatásának munkarendjét, továbbá

e) ^* 

(15) ^*  A diákigazolványt a kártyakibocsátó a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére a közreműködő intézménybe.

(16) ^*  A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a tanuló oktatási azonosító számát,

b) azon legfeljebb két köznevelési intézmény nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a tanuló jogviszonyban áll,

c) a diákigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját,

d) az érvényességre vonatkozó adatot és

e) a diákigazolvány típusának megjelölését.

(17) ^*  A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező tanulók esetében a diákigazolvány a „külföldi cím” feliratot tartalmazza.

(18) ^*  A nem magyar oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló diákigazolványa a „külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza.

(19) ^*  A diákigazolványhoz a Nektv. 2. § 9. pontja szerinti másodlagos kártya rendelhető.

(20) ^*  A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, valamint a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.

(21) ^*  Az iskola a tanuló kérelmét a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül továbbítja a KIR adatkezelője részére.

 

 

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje

 

4.1. Pedagógusok

 

A pedagógusok jogait és kötelességeit a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szabályozza.

 

4.2. A belső ellenőrzés rendje

 

Az iskola igazgatója és helyettese az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk vagy egyéb feladat (eseti megbízás) alapján ellenőrzést végezhetnek.

A pedagógus ellenőrzése általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja az ellenőrzött pedagógus pedagógiai készségeinek fejlesztése, módszere a foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése, dokumentumok vezetésének ellenőrzése.

 

4.2.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje

 

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed mind a tanítási órákra, mind a tanórán kívüli foglalkozásokra.

 

Az ellenőrzés szervezése

Az ellenőrzés folyamatosságáért az intézmény vezetője a felelős. A pedagógiai munka ellenőrzését az igazgatóhelyettes végzi.

 

Az ellenőrzés célja

• az oktató-nevelő munka minőségi javulásának elősegítése,
• a tantervi előírások betartatása, és az ezeknek megfelelő eredmények számonkérése,
• a szakmai munka tárgyi feltételeinek hatékonyabb, gazdaságosabb kihasználása,
• a vezetői utasítások hatékonyabb végrehajtása
• a pedagógiai programban foglaltak betartatása.

 

területei:

• tanítási óra, foglalkozási dokumentumok,
• tanulói produktumok,
• értékelés, minősítés.

 

formái:

• óralátogatás,
• foglalkozások ellenőrzése,
• beszámoltatás,
• felmérés,
• helyszíni ellenőrzés.

 

A nevelő-oktató munka ellenőrzésére jogosultak:

• igazgató,
• igazgatóhelyettes,
• osztályfőnök

 

4.2.2. A nevelő-oktató munkát segítő-kiszolgáló munkaterületek belső ellenőrzésének rendje

 

Célja: a feladatok ésszerűbb, gazdaságosabb, hatékonyabb ellátása, a belső rend megőrzése, az egyesületi tulajdon védelme.

Szervezése: az ellenőrzés folyamatosságáért az intézmény vezetője a felelős.

Területei:

• az intézmény épületei, helyiségei,
• a feladatellátáshoz szükséges területek,
• a feladatellátáshoz szükséges dokumentumok.

Formái:

• munkavégzés ellenőrzése,
• beszámoltatás,
• helyszíni ellenőrzés.

Ellenőrzésre jogosultak:

• igazgató,
• igazgatóhelyettes
• egyesületi képviselők

 

4.2.3.  A diákok előrehaladásának átfogó értékelése

 

Az iskola osztályaiban félévente értékelésre kerül sor. A félév  lezárásaként a tapasztalatokról, a felmerült problémákról az iskolavezetés és az osztályokban tanító tanárok részvételével, az igazgató vezetésével megbeszélést tart. A megbeszélésen az osztályfőnök tájékoztatást ad az osztályközösségről, osztályfőnöki munkájának aktuális súlypontjairól, az osztályt érintő, az oktató-nevelő munka során felmerülő problémákról, az osztályba járó kimagaslóan jó vagy kirívóan rossz tanulmányi eredményt elérő, illetve az iskolai diákéletben aktívan szerepet vállaló, valamint az osztályközösség kitűzött céljainak elérését hátráltató tanulókról.

Az értékelés szervezése: az értékelés megszervezéséért az igazgatóhelyettes  felelős.

 

Az értékelés célja:

• az osztályfőnök munkájának segítése
• az iskolavezetés kapjon valódi képet az iskola osztályainak közösségi munkájáról, tantárgyi felkészültségéről, szellemiségéről
• az oktató-nevelő munka minőségi javulásának elősegítése,
• a tantervi előírások betartatása, és az ezeknek megfelelő eredmények számonkérése.

 

Az ellenőrzött területek:

• az osztályfőnöki munka
• a szaktanári munka
• a diákok teljesítménye.

 

Az ellenőrzés formái:

• óralátogatás
• beszámoltatás
• felmérés.

 

A lemorzsolódás elkerülésének érdekében a befogadó, megtartó intézkedéseket a szakmai közösségek (nevelőtestület tagjai) irányításával a szaktanárok dolgozzák ki, amelyet az egy osztályban dolgozó nevelők az adott osztályközösségre adaptálnak.

Alkalmazandó módszerek az ismeretek közvetítésének módjában:

-          a feladat megismétlése, értelmezése, ha a visszacsatolás során kiderül, hogy a feladat értelmezése nem pontos.

-          A feladat algoritmizálása, felbontása kisebb lépésekre.

-          Tanítási stílusok, módszerek megfelelő megválasztása.

-          A tananyag változatos feldolgozása.

-          Folyamatos ellenőrzés és korrekció.

-          A szóbeli feleletek arányának növelése.

-          Kiscsoportos, kooperatív módszerek alkalmazása.

-          Projektmódszer.

-          fejlesztő pedagógus bevonása

-          Fejlesztő feladatok beillesztése a tananyagegységbe

   Tananyag tartalmát illetően:

-       Változtatás, egyszerűsítés, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek gyakorlása.

-       Kiváltás.

-       Tananyagrészek eltolása, későbbi időpontra.

-       Kompenzálás.

  Óraszervezés:

-                   Csoport, pár, egyéni munka váltakozása.

-       Együttműködés előtérbe helyezése.

-       Feladatmegoldás irányítása.

-       Ösztönző társ megszervezése.

-       Nívócsoportok szervezése.

Számonkérés módja:

-       hagyományos standardhoz viszonyítás.

-       A tanuló önmagához mért fejlődésének folyamatos visszacsatolása.

-       Szöveges értékelés.

A fenti követelmények megtartása esetén sikeresnek tekintjük az eljárást, ha:

-       a képességek fejlődése bekövetkezik.

-       A helyes tanulási módszerek és szokások kialakulnak.

-       Az együttműködési készség valamennyi tanulónál fejlődik.

-       Az önellenőrzés gyakorlattá válik.

-       Kialakul a reális önértékelés.

-       Képesek lesznek tanulóink a probléma-felismerésre, a lényegkiemelésre, az összefüggések felismerésére.

-       Az egyéni lehetőségek kiszélesednek.

-       Az eredményesség mind a tanulásban, mind a személyiség fejlődésében értékelhető lesz.

 

5. Az Iskola működési rendje

 

5.1. A Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola működését biztosító szervezeti egységek

 

5.1.1. Iskolavezetés  

(2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)

 

tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes

 

Hetente legalább egyszer, illetve szükség szerint tanácskozik. Évente legalább kétszer beszámol munkájáról a nevelőtestületnek és értékeli a saját, valamint a nevelőtestület, (az intézmény más egységeinek, közösségeinek) munkáját.

 

5.1.2. A nevelőtestület

(2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)

 

A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, tevékenységével és feladataival, valamint jogaival az SZMSZ foglalkozik.

 

5.1.3. A Diákönkormányzat

 

(2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját patronáló tanár segíti.

 

A Diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

 

A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

 

A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

 

A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskolai Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

- a jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor

- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

- a Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

 

A Diákönkormányzat iskolai vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőségi értekezleten, a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán.

Az iskolai diákfórumokat a diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja.

 

A Diákönkormányzat képviselője minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottság ülésein.

A Diákönkormányzat havi megbeszélésein részt vesz a diákmozgalmat segítő patronáló tanár, tájékoztatja a diákvezetőket a következő időszak főbb feladatairól, értékeli az előző időszak akcióit.

A diákmozgalmat segítő patronáló tanár tájékoztatja az igazgatóhelyettest az önkormányzat ülésein felmerülő kérésekről, véleményekről, javaslatokról.

 

5.1.4. A Szülői Választmány (Szülői munkaközösség)

 

Az intézmény kapcsolatot tart az intézmény szülői munkaközösségével.

 

(2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)

A szülői szervezet

73. § (1) Az óvodában, az iskolában &

Oldal: 2023 SZMSZ
Brázay Kálmán Általános Iskola és Gimnázium - © 2008 - 2024 - brazaygimi.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat